1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Máriássy János - Melczer István

149 Máriássy János 1822. június 23-án született és a bölcseleti tanulmányokat 1840ben bevégezvén Egerben, a Wasa gyalogezredben hadapród lett, két évre rá a magyar testörségbe vétetett fel. 1847-ben a 2-ik számú gyalogezredhez osztatott be, ugyanez évben főhadnagy lett. Az 1848-iki első tíz honvédzászlóalj felállítása alkalmával átlépett a nemzeti hadseregbe és 2-ik számú honvédzászlóaljnál százados lett. Tisza-Földvárnál annyira kitüntette magát, hogy őrnagyi ranggal az önkéntes csapatok szervezésével bízatott meg, egyszersmind vezére lett a tiszántúli önkénteseknek. E minőségben került Aradra és az ottani tábor vezérévé neveztetett ki. Mint ilyennek alkalma nyílt magát ismételten kitüntetni. Később Görgey hadtestéhez vezényeltetett, harczolt Kápolnánál, Buda ostrománál, stb. A világosi fegyverletétel után az aradi várba szállíttatott és 18 évi várfogságra ítéltetett; hét évet Olmützben töltött, 185(5-ban kegyelmet nyert. 18ti9-ben a honvédség újjászervezésekor ezredessé és a kassai kerület parancsnokává neveztetett ki; fokozatos előléptetés útján, 1878-ban altábornagy lett s mint ilyen lépett 1887-ben nyugalomba. 187ti-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Melczer István 1810-ben Pesten született, hol iskoláit végezte; 1829-ben a jogi tanfolyamot bevégezvén, joggyakorlati pályáját Eperjesen, a tiszáninneni kerületi táblánál kezdte meg s egyszersmind sárosmegyei tiszteletbeli esküdt lett. E közben mint tollnok részt vett a hajduvárosok rendezése tárgyában kiküldött királyi biztos működésénél is. 1830-ban királyi táblai hites jegyzővé esküdött fel. Joggyakorlatát itt az úgynevezett kisebb kanczelláriában 1832-ig folytatta, mikor ügyvédi vizsgát tett. Időközben az 1830-iki országgyűlésen mint báró Sennyey János távolléti helyettese (absentium ablegatus) vett részt. 1831-ben a cholera tárgyában kiküldött királyi biztos mellett működött, 1835-ben tiszteletbeli királyi ügyésznek neveztetett ki. 183tí-bun személynökszéki jegyző, 1839ben valóságos királyi fiskus, 1842-ben királyi táblaibiró lett s mint ilyen a nádori bírósághoz is meghivatott. 1850-ben a kassá-