1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Gyürky Ábrahám - Hunyady Imre - Hunyady Kálmán

86 Gyürky Ábrahám 1836. január 29-én Kis-Terennében, Nógrádmegyében született. A katonai pályára lépve, 1856-ban mint 8. számú dzsidásezredbeli hadnagy az Oláh- és Moldvaországot megszálló cs. kir. hadseregben az orosz-török háború alatt tett szolgálatot. Az 1866. évi porosz és olasz háborúban a hadjárat tartama alatt önkéntes huszárfőhadnagyként hadi szolgálatba lépett mely áldozatkészség oly mértékben megszerezte ő Felsége kegyelmét, hogy 1867-ik évben grófi méltóságra emeltetett. A közügyekben mind tevékenyebb részt véve, 1872. ápril 6-án Nógrádmegye főispánjává neveztetett ki. 1862-ben kamarás, 1881-ben a Lipót-rend középkeresztese, 1884-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. Berchtold László gróf halála után Nyitramegye főispánjává is kineveztetett, de ez állásáról lemondott s főispánná Szalavszky Gyula neveztetett ki. A porosz királyi Johannita-rend lovagja. A drégelypalánki helv. hitv. egyházmegye segédgondnoka, a losonczi helv. hitvallású ev. egyház főgondnoka, Nyitra város díszpolgára. A polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor feltűnést keltő, éles beszédet mondott a javaslat mellett. Hunyady Imre 1837. július 22-én született. Ifjú éveiben katonai pályára lépett s mint alezredes ő Felsége egyik szárnysegéde volt. A kéthelyi és ürményi uradalmak birtokosa, a főrendiház ellenzéki árnyalatához tartozik. 1858 ban kamarási méltóságot nyert. A hazai sport körül mint a lovaregylet tagja és istálló-tulajdonos fejt ki élénkebb tevékenységet. Hunyady Kálmán 1830. október 13-án Bécsben született. A bécsi katonai intézetből 16 éves korában mint a 7. huszárezred hadnagya lépett ki, 19 évvel kapitány, 26 évvel őrnagy és 30 évvel ezredes lett. Ő Felsége még mint kapitányt 1854-ben szárnysegédül vette magához erdélyi körútjára. Részt vett az 1859-iki olasz háborúban és hősies magatartásáért, melyet Magentánál és Solferinónál ezrede élén tanúsított a másodosztályú vaskorona-rendet és a katonai érdemkeresztet nyerte. Részt vett az 1866-iki háborúban is. 1863-ban nőül vette Buol-Schauenstein Károly gróf, volt osztrák külügy-