1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.
Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Karácsonyi Jenő - Károlyi Alajos
88 a melynek lakossága Magyarország ellen fogott fegyvert s átjött somogymegyei jószágára, Szőllős-Györökre. 1849. október 3-án házassági frigyre lépett Tallián Rózával. A negyvennyolczas évet követett szomorú korszak alatt visszavonulva családjának és gazdaságának élt ; a somogymegyei gazdasági egylet élén azonban sokat tett társadalmi téren. 1860-ban Somogymegye főispánjává neveztetett ki, de a rövid alkotmányos aera letűnésével, 1861-ben leköszönt méltóságáról. 1865. évben a Mailáth-Sennyey provisorium alatt újra Somogymegye főispánjává neveztetett ki, s e méltóságában maradt 1886. szeptember 20-ig, 1885. november 3-án a megye fényesen megünnepelte főispánsága 25 éves jubilaeumát. Kevéssel ezelőtt a grófi méltóságot nyerte. 1847 óta elnöke volt a Balaton-szabályozási egyletnek, 1861 óta pedig a Dráva-szabályozási bizottság elnöke. Valóságos belső titkos tanácsos. Karácsonyi Jenő 1861. augusztus 5-én Beodrán született; második fia néhai Guidó grófnak. Ayja halála után a bánlaki hitbizományi uradalom kezelését vette át. 1886. július 15-én házasságra lépett Andrássy Karolin grófnővel, Andrássy Manó gróf leányával. Károlyi Alajos néhai Lajos gróf fia 1825. augusztus 8-án Bécsben született. Főúri házi nevelést nyerve, 19 éves korában diplomatiai pályára lépett; 1845-ben a berlini nagykövetséghez attachévá neveztetett ki, majd a szt.-pétervári nagykövetségnél, a hannoveri udvarnál, majd Bernben és végre Rómában működött, az utóbbi helyen Esterházy Móricz gróf oldalán. 1851-ben Athénbe neveztetett ki ügyvivőnek, 1852-ben bátyja László elhalván, visszavonult a szolgálattól. 1853-ban a londoni nagykövetséghez küldetett titkári minőségben, s ott maradt 1858-ig, a következő évben mint rendkívüli követ és teljhatalmú minister Kopenhágába neveztetett ki. Ez évben azzal a missióval küldetett Szt.-Pétervárra, rendkívüli követi minőségben, hogy az északi két udvarnál szövetségeket keressen az Ausztria épségét, jelesen olasz tartományait fenyegető franczia-olasz egység ellen. A háború után még az év októberében mint első teljhatalmú megbízott résztvett a zürichi conferentián,