1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyház hivatalban legidősb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Pap Gábor

ti lett s mint hivatalban egyik legidősebb egyházfőnök tagja a főrendiháznak. Mint legidősebb ev. ref. püspök egyházi elnöke az egyetemes conventnek. 1870-ben kir. tanácsosi czímet nyert. Szónoklatai s egyházi iratai és néhány röpirat (»Visszhangok a vegyes házasságok ügyében 1844.«, »A papi jellem rajza«, »Egyetemes papság*, » Egyházi szónoklattan« stb.) képezik irodalmi működését. Pap Gábor a dunántúli ev. ref. egyházkerület püspöke 1827. szeptember 10-én született Vilonyán, Veszprémmegyében. Gymnasiumi tanulmányait atyja Pap István vezetése alatt Vámoson, a bölcsészeti és jogi tanfolyamot a pápai ref. főiskolában végezte. 1847 őszén Bécsbe ment mint magánnevelő s részt vett a bécsi forradalomban. Az ostromzár alatt menekült ki Bécsből s azonnal belépett a honvédek közé. Tiszafüredig a Guyon, azontúl végig a Kmetty hadtestében szolgált. Kmetty hadtestének feloszlása után osztrák fogságba esett s Theresienstadtban egy hónapig volt bezárva a kasamatákba. E fogságból mint súlyos beteg bocsáttatott el s azután is többször lett bekísérve; l'/

3 évig üldözéssel határos rendőri felügyelet alatt állott. 1851-ben nyert lelkészi kibocsáttatást. 1850-ban a kecskeméti ev. ref. főiskola bölcsészeti tanszékére választatott tanárul, de tanári székének elfoglalása, az ellene Bécsben tett feljelentés folytán, lehetetlenné volt téve. 1859-ben részt vett a pátens elleni mozgalomban s e mozgalomnak a veszprémi ev. ref. egyházmegyében vezére volt. 1860-ban megnyílván az alkotmányos életnek mezeje, föllépett a politikai téren s mint a határozati párt híve küzdött. Veszprém vármegyében a balközép egyik vezetője volt. Tevékeny részt vett a Veszprém vármegyei honvédegylet megalakításában, melynek főjegyzője, majd alelnöke, későbben elnöke lett. 1875-ben csatlakozott a fusióhoz s azóta a szabadelvű párt híve. Ugyancsak ez évben az enyingi kerület országos képviselőül választotta. A veszprémi ev. ref. egyházmegye 1868-ban esperesévé s a dunántúli ev. ref. egyházkerület 1873-ban főjegyzőjéül, 1874-ben püspökévé választotta meg. Részt vett a magyarországi egyetemes ref. egyház zsinatján s tagja a conventnek. 1878-ban a révkomáromi ev. ref. egyház választotta lelkészéül, s ugyanekkor a komáromi honvédegylet elnöki állásával tisztelte meg. Révkomá-