1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyháznagyjai - Stojkovics Arzén

87 dése azonban nem sokáig tartott, mert az egyházi zsinat rövid idő múlva egyhangúlag nagyváradi püspöki helyettessé választotta meg. A nagyszebeni érseki szék Saguna halálával megüresedvén, arra a congressus az aradi püspököt, Ivacskovics Prokopot hívta meg, ennek helyére pedig az aradi püspök-megyei zsinat általános szótöbbséggel Román Miront választotta meg. Ivacskovics nem sokáig ült a szebeni metropolita székben : Karlóczára hivatott meg s helyének, melyet alig egy évig foglalt el, betöltésére ismét a metropoliai congressus lón hivatva. Sokan Román Mironra gondoltak, de Román magát jelöltetni nem akarta. így történt, hogy az első választás alkalmával az érseki vicarius Popea kisebbségben maradván, a karánsebesi püspök Popasu János választatott meg, kitől azonban a korona a megerősítést megtagadta. A congressus új választáshoz fogott. Első nap azonban a pártok nem birták tájékozni magukat s mintegy kísérletül fehér lapokkal szavaztak, csak azok lé].vén elő jelöltekül, kik már ekkor Román megválasztásában látták az egyház javát. De az általános többségből két szavazat hiányozván, új választást kellé eszközölni s most már Román neve hatalmas többséggel jött ki a választási urnából. 88 szavazatból 51 jutott neki. Komán Miron, ki 1874 óta ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a harmadik román metropolita hazánkban. A csernoviczi egyetem irodalmi működése elismeréséül tiszteletbeli tudorává választotta. Felemlítendő, hogy a keresztények és zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslatot megszavazta. Stojkovics Arzén budai g. kel. püspök született 180H. november hó 9-én Bánát-Szent-Ivánon, hol atyja tanító volt. A középiskolákat Szegeden végezte, jogot Pesten hallgatott; 1829-ben felszenteltetett pappá, a harminczas évek derekán már mint archimandritával (apátkanonok) találkozunk vele. A negyvennyolezas év mozgalmaiban, Stojkovics az ekkor már gorgetegi archimandrita, tényleges részt nem vett. Az ötvenes évek elején kineveztetett szentendrei püspökké. Mint a legidősebb Püspök 1871—1874-ig Masierevics patriarcha halála után ő lett a patriarcha-helyettes (administrator). Ekkor történt, hogy a Miletics-párt ösztönzése folytán az 1874. évi szerb congressuson