1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyháznagyjai - Brankovics György - Dimitrievics Nektár - Metianu János

35 be. 1882-ben az első osztályú vaskorona-renddel, 1886-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki ő Felsége. Rendes tagja a delegatióknak, továbbá a főrendiház felirati bizottságának. Brankovics György temesvári g. kel. püspök Zentán 1830-ban született, papi szülőktől. Szegeden fejezte be a középiskolákat, a theologiát Karlóczán hallgatta, egy ideig mint apja segéde működött Zentán, majd zombori esperes lőn. Trefort minister határozott kívánságára 1882-iki május havában temesvári püspökké neveztetett ki. Dimitrievics Nektár verseczi g. kel. püspök 1840-ben Nagybecskereken született. Középiskolai tanulmányait részint szülővárosában, részint Bécsben végezte ; itt jogot is hallgatott és letéve az államvizsgát, az azóta (1876) feloszlott verseczi theologiai főiskola hallgatója lőn. 1864-ben protodiakonná avatták fel. Állandóan Kengyelácz püspök oldalán működött, ki őt 1872-ben massiczi archimandritává nevezte ki. A püspök halála után püspöki helynök lett s így alkalma volt egyházmegyéje ügyeivel megismerkedni. Metianu János aradi g. kel. püspök 1828-ban Brassómegye, Zernest községében született; elemi és gymnasiumi tanulmányait Brassóban, a bölcsészeti tanfolyamat Kolozsvárott végezte. Innen felvétetett a báró Saguna András érsek által újjászervezett nagyszebeni papnöveldébe, majd 1850 egész 1853-ig a 10 községből álló törcsvári kerületben főjegyzői állást vállalt. 1853-ban Brassómegye, Rozsnyó községében plébános, 1858-ban pedig esperes helyettesi minőségben Zernestre helyeztetett át; 1860-ban foesperes lett. Élénk részt vett az 1860-iki zsinatban, az 1861-iki román conferentián, az 1863-iki nationalis congressusban és az 1865-iki országgyűlésben. Az 1873. e

s 1874-iki nemzeti választó congressusokon mint elnöklő biztos tu

nt ki. Nemsokára püspök-vicariussá, 1875-ben pedig aradi Püspökké választatott meg. Mint ilyen nagy áldozatokat hozott a tanügy érdekében. 1879-ben ő Felségétől a másodosztályú vas3*