1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vancsa János - Vaszary Kolos - Zalka János

32 Vancsa János gyulafehérvári g. k. érsek 1820-ban Vaskóhban, Biharmegyében született. Gymnasiumi tanulmányait Nagyváradon végezte, azután az ottani román seminarium növendéke lön. További theologiai kiképeztetése végett Bécsbe ment s ott tagja lön a szt. Augustin magasabb clerusképző intézetnek, a hol kitűnő sikerrel tette le a hittudori vizsgát. Hazatérve Erdélyi nagyváradi püspök titkárul vette maga mellé, nemsokára a püspök oldalkanonokja lett. 1865-ben szamosujvári görög katholikus püspökké neveztetett ki, 1868. augusztus 11-én a balázsfalvi synodus gyulafehérvári görög katholikus érsekké és metropolitává jelölte ki, ennek folytán 1869-ben ő Felsége által e méltóságra ki is neveztetett. Irodalmilag úgy román, mint magyar nyelven tevékeny. Művei közül kiemelendő Erdélyi püspök életrajza és »A synodusról vagy egyházalkotmányról« írt »dialogusa«. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát 1832. február 12-énKeszthelyen született szegény családból. Otthon, majd Pannonhalmán tanult, 18ő4-ben a benczések rendjének tagja lett. Ugyanekkor Komáromba küldetett, mint a történelem és latin nyelv tanára. 185(j-ban rendfőnök Pápán, itt ismerkedett meg Füssy Tamással, a kivel egy »Egyetemes történelem« megírásához fogott és együtt alapították 1857-ben a »Magyar Plutarch«-ot. Ez időre esnek számos tanügyi, kritikai és egyházi tárgyú czikkei különféle szaklapokban. A hatvanas évek elején tevékeny szerepet játszott a politika terén is. 1861-ben az esztergomi főgymnasium tanára; mint ilyen írta meg 1863-ban »Világtörténelmét« (3 kötetben), 1865-ben átdolgozta középiskolai használatra Horváth Mihály »M agyarok története« czímű művét. 1864-ben »Várnai csata« czímen nagy monográfiát irt. 1869-ben a győri főgymnasium igazgatójává neveztetett ki; ez időben is élénk irodalmi tevékenységet fejtve ki. 1881-ben ünnepelte tanári működése 30 éves jubilaeumát, ekkor nyerte a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét. 1885. tavaszán pannonhalmi főapát lett, mint ilyen tagja a főrendiháznak. Zalka János győri r. k. püspök Sopronmegye Veszkény falujában született 1820. deczember 17-én. Elemi és középiskolai tanulmányait szülőföldjén Győrött és