1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - B) Horvát-Szlavonországiak. - Czernkovich Miklós - Davidovics Lázár - Dedovics György

348 féle katonai missióban, különösen kitüntetve magát a határőrvidéken garázdálkodott rablók ellen intézett támadásban. Negyven évi szolgálat után őrnagyi ranggal nyugalomba vonult s 1887-ben a perucsicsi kerületben nemzeti párti képviselővé választatott. Czernkovich Miklós Horvát-Szlavonország politikai életének egyik legkiválóbb tagja. Tanulmányai befejeztével a jogi pályára lépett s megszerezte az ügyvédi oklevelet. Kezdetben mint biró működött és Stubiczán és Sziszeken járásbiró gyanánt szerepelt. Hű tagja volt az unionista pártnak és e miatt ellenfelei kényszerítették megválni a birói pályától. Erre ügyvédi irodát nyitott Zágrábban, mely egyike lett a legelőkelőbbeknek a,; országban. Khuen-Héderváry gróf bánná kineveztetése után a politikai pályára lépett, mint a klostari kerület képviselője és csakhamar nagy szerepet kezdett játszani. Mint az igazságügyi bizottság előadója szerepelt számos fontos törvényjavaslatnál. Tagja a delegatiónak és a regnicolaris bizottságnak. Davidovics Lázár a garesniczai kerület képviselője ; tanulmányai befejeztével a közigazgatási pályára lépett és a határőrvidéken szolgált előbb katonai, majd a bekebelezés után polgári minőségben. A közigazgatási reform után 1874-ben Belovarmegye főispánja lett és negyven évi közszolgálat után nyugalomba vonult. Nemsokára képviselővé választatott s mint ilyen a nemzeti párt híve. Dedovics György tarja Horvátország legtekintélyesebb kereskedő családjai egyikének ; született Jasenovaczban és tanulmányai befejeztével a politikai pályára lépett. A novskai kerületet képviseli mint a nemzeti párt híve. A Starcsevics-párt által 188Ő. október 5-én előidézett botrányos jelenet alkalmával ő volt az, a ki a bánra rohanó Grzsanicsot megragadta és a tettlegesség elől a bánt megvédte.