1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szentkereszty Béla báró - Szentkirályi Albert

306 erdélyi hadfőparancsnokság és a magyar királyi belügyministerium útján. 1881-ben az ákosfalvi választó-kerület képviselőjévé választotta szabadelvűpárti programmal, de 1887-ben nagy küzdelem után a nyárádszeredai választó-kerületnek lőn képviselője. A mérsékelt ellenzék soraiban foglal helyet ; tagja a hatodik biráló és a kérvényi bizottságoknak. Szentkereszty Béla báró, Háromuékmegye, Kovászna kerület 1851-ben született; a középiskolákat Marosvásárhelytt, a jogot Pozsonyban végezte. 1870-ben mint dzsidás önkéntes hadkötelezettségének tett eleget, 1873-ban átvette árkosi birtokának kezelését és élénken befolyt a megyei ügyekbe. 1878-ban egybekelt Floresco Marjával, Floresco János tábornok és volt román hadügyminister leányával. 1881-ben a székely-keresztúri kerület szabadelvűpárti programmal képviselővé választotta ; 1884-ben Háromszékmegye kezdi kerületében lépett fel, de kisebbségben maradt, míg később az orbai kerületben nyert mandátumot. Szentkirályi Albert, jász-Nagykún-Szolnokmegye, Mezőtúr kerület 1838-ban Budapesten született; Szentkirályi Mór tia. Itt végezte középiskolai tanulmányait, mire az orvosi egyetemet látogatta; 1860-ban orvosi oklevelet nyert, gyakorlatot azonban nem folytatott, hanem két évre Bécsbe ment s az ottani közkórházban folytatta tanulmányait. Ezután bejárta a nyugatot és a keletet. 1866-ban politikai és jogi tanulmányok végett lleidelbergbe utazott, de a porosz-osztrák háború kitörése hazatérésre késztette. Visszatérve, Pestmegye tiszteletbeli aljegyzője lett, résztvett a megyei életben. 1870-től mácsai jószágán gazdálkodott, míg 1884-ben a váczi kerület képviselőjévé választotta s mint ilyen a mérsékelt ellenzék soraiben foglalt helyet, bár az önálló magyar hadsereg híve volt. 1887-ben a mezőtúri kerületben függetlenségi programmal választatott meg, tagja a zárszámadási bizottságnak. Irodalommal is foglalkozott; csaknem valamennyi európai nyelv!><'>] vannak fordításai. Gogol »Revisor«-a az ő fordításában került színre a nemzeti színházban ; Tolstoj »Családi boldogság«-ának