1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szapáry Gyula gróf

301 fusió óta pedig a szabadelvű pártnak tagja. 1881 óta a bazini kerületet képviseli. A zárszámadási bizottságban, valamint a delegatióban működik. Hozsonymegye bizottsági tagja; a katonai érdemjel és a 2. oszt. Medsidjc-rendjel birtokosa. Szapáry Gyula gróf, Jász-Nagykún-Szolnokmegye, Török-Szent-Miklós kerület 1832-ben Budapesten született. Ifjúsága miatt nem vehetett még részt az 1848-iki nagy eseményekben s ez időben szüleinek egyik birtokán gazdálkodott. 1856-ban megalakította a külső-szolnokmegyei gazdasági egyesületet, melynek elnöke volt 1867-ig. 1859ben szülei összes birtokainak kezelését vette át, 1860—61-ben a szolnoki kerület országgyűlési képviselővé választotta s ugyanekkor Heves- és Külső-Szolnokmegye első alispánjává. A provisoriuni alatt visszavonult. 1865-ben ismét a szolnoki kerületet képviselte 8 e minőségben tagja volt azon hatvanhetes bizottságnak, mely a kiegyezés alapfeltételeit megállapította s a kiegyezés létrejötte után egyszersmind az első delegatiónak tagja volt. 1867-ben Hevesmegye főispáni helytartóvá neveztetett ki s a képviselőházból a főrendiházba menvén át, annak üléseiben tevékeny részt vett mint jegyző és a pénzügyi bizottság tagja. 1869-ben, midőn Hevesmegyének szélső baloldalhoz tartozó többsége azt a híres határozatát hozta, melylyel a törvényhozás intézkedései ellen a legélesebben kifakadt : <"> küldetett ki e határozat megsemmisítésére mint királyi biztos. E küldetése megszűntével a beliigyministeriumban lett ministeri tanácsos ; innét a következő évben a közlekedési ministeriumhoz ment át mint államtitkár. Ugyancsak 1870-ben a galgóczi kerület képviselőjévé választatott meg. 1871-ben az államtitkárságról lemondott. Több intézet és egyletnek, többek közt az országos gazdasági egyletnek lett időközben részint elnöke, részint igazgató-tanácsosa. 1873-ban az abádi kerület képviseletét fogadta el s ekkor a vasúti bizottságba, majd a delegatióba választatott meg ; amott jegyzőnek, itt a hadügyi bizottságba. 1873-ban a Szlávy-kabinetben belügyministerré lett, míg 187f)-ben Tisza Kálmán váltotta fel. Ekkor nyerte a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és az első osztályú vaskorona-rendet. 1875—78-ig csak mint egyszerű képviselő szerepelt.