1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lónyay Sándor - Lőrinczy György - Lukács Béla

259 Budapesten folytatott és fejezett be. A jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta és bevégezte 1868-ban. Két évig ügyvédi gyakorlaton volt s 1870-ben ügyvédi oklevelet nyert. Ugyanezen évben a budapesti kir. táblához fogalmazóvá, majd tanácsjegyzővé nevezték ki. Ez időben tett eleget katonakötelezettségének is s a hadkötelékből mint szabadságolt állományú honvédhuszár-főhadnagy lépett ki. 1876-ban megválasztották Fehérmegye vaáli kerületében szolgabiróvá s ez állását 1881-ig viselte. Tagja a fehérmegyei gazdasági egylet választmányának és e megye közigazgatási bizottságának. 1881 óta Fehérmegye vaáli kerületének képviselője ; tagja a közoktatási bizottságnak. Lónyay Sándor, Beregmegye, Kászony kerület 1857-ben született Nagy-Lónyán, Beregmegyében ; atyja Lónyay János azelőtt Bereg, most Máramaros főispánja. Iskoláit Sopronban végezte, azután műegyetemi tárgyakat hallgatott Zürichben s 1876-ban a hadseregbe lépvén, mint huszárhadnagy szolgált. 1881-ben Beregmegye tiszteletbeli jegyzője lett; 1884 óta Beregmegye kászonyi kerületét képviseli szabadelvűpárti programmal. A delegatió póttagja és a véderő-bizottság tagja. Lőrinczy György, Szilágymegye, Zilah kerület Zilahon született 1849-ben, A jogot Budapesten végezve, mint ügyvéd telepedett le Zilahon, s élénk részt vett a közügyekben. A szabadelvű pártnak Szilágy megyében egyik megalkotója. Tagja Szilúgymegye közigazgatási bizottságának s számos egyesületnek elnöke Zilahon, melynek kerületét szabadelvűpárti programmal képviseli ; tagja a IV. biráló bizottságnak és a kérvényi bizottságnak. Lukács Béla, Marosvásárhely város, I. kerület 1847-ben Zalatnán született, a hol családja az 1818-iki katastropha alkalmával az oláhok által megöletett; 6 maga csodás véletlen folytán menekült meg. A középiskolákat Gyulafehérvárott, a jogot Budapesten hallgatta. Korán irodalmi térre lépett; előbb szépirodalmi művekkel később komolyabb katonai, történelmi, de kivált pénzügyi, adózási és nemzetgazdasági tanulmányokkal. Néhány 17»