1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - László Mihály

255 udvarlás* czímű vígjátéka szinre is került; egyik főmunkatársa volt továbbá a » Figyelő « szépirodalmi folyóiratnak. A jogi szigorlatok után a nemzetgazdaság magántanára lett a budapesti egyetemen, ugyanezen időben az » Ellenőr « közgazdasági munkatársa lőn. 1878-ban a szakcsi kerületben választatott meg képviselővé szabadelvűpárti programmal. 1881-ben Pápa város választotta meg képviselővé s azóta e kerületet képviseli. Ekkor már az » Ellenőr « felelős szerkesztője volt; közben több pénzügyi és közgazdasági tanulmánya jelent meg. 1882. ^végén a szabadelvű párt két nagy lapja a »Hon« és »Ellenőr« egyesülvén, a két lapból létesített »Nemzet« szerkesztésével bízatott meg, de nem sokáig maradt ez állásában, mert Kőnek Sándor tanár halála után a tudomány-egyetem statistikai tanári székére neveztetett ki. 1883-ban a tudományos akadémia levelező tagjává választatott; ugyanakkor a tudomány-egyetem jogi karának dékánja lett. 1884-ben kiadta »Magyarország statistikája« czímű művének első kötetét. Tagja a közgazdasági és pénzügyi bizottságoknak s a delegatiónak ; előadója volt számos törvényjavaslatnak. Igazgatósági tagja a Schlick-gyár részvénytársaságnak. László Mihály, üláhfalu város 1849. augusztus 26-án született Istensegítsben, Bukovinában. A gymnasialis osztályokat Esztergomban végezte, a jogot és philosophiát a budapesti és bécsi egyetemen hallgatta ; a jogi vizsgálat letevése mellett a bölcsészettudori czímet is elnyerte. Csakhamar feltűnt a szépirodalom terén is. 1876-ban tanár lett a budapesti V. ker. kir. főgymnasiumnál, majd nyilvános tan- és nevelő-intézetet nyitott. Az első volt, ki a sajtó útján felhívta az ország figyelmét a csángó-ügyre. A kormány 1875-ben kiküldötte a bukovinai székelyek állapotának tanulmányozására, melyről 1882-ben könyvet is írt »Keleti testvéreink« czím alatt. E könyv hatása alatt született meg a csángó-magyar egyesület, s ennek hatása alatt telepítettek haza öOOO^bukovinai székelyt. Irodalmi működéseért a Petőfi-társaság tagjául választotta. 1887-ben Oláhfalu városa (Udvarhelymegye) egyhangúlag választotta meg szabadelvűpárti programmal; tagja a könyvtári bizottságnak.