1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Horváth-Tholdy Lajos gróf - Huszár István

'228 Horváth-Tholdy Lajos gróf, Szebenmegye, Szászváros kerület 1834-ben Kolozsvárott született. 1845-ben a bécsi Theresianumbu lépett, a hol udvari apródnak neveztetett ki, 1848-ban pedig a bécsi-újhelyi katonai akadémia növendéke lőn. 1851-ben mint hadapród egy vértes-ezredbe lépett, szolgált ezután különféle fegyvernemeknél, 1854-ben főhadnagy lett a Haller-huszároknál s Olaszországban állomásozott; 1856—59-ig mint dandársegédtiszt Morvaországban szolgált. 1857-ben kamarási méltóságot nyert ; 1858-ban atyja, a ki akkor altábornagy lett, grófi rangra emeltetett s leányágról a Tholdy grófi családból származván, a Tholdy nevet is felvette. 1859-ben századosi ranggal résztvett az olasz hadjáratban s több csatában kitüntette magát. 1860-ban lemondott r

angjáról s erdélyi birtokára ment gazdálkodni. 1869-ben mint honvéd-huszárszázados részt vett a honvéd-huszárok szervezésében 1872-ben mint Hunyadmegye tiszteletbeli főjegyzője működött. 1883-ban a bereczki kerület választotta meg egyhangúlag képviselőnek, 1885-ben pedig a szászsebesi kerület s jelenleg a szászvárosi kerületet képviseli. A szabadelvű párthoz tartozik és póttagja a függő államadósságok ellenőrző bizottságnak. Huszár István, Nógrádmegye, Nógrád kerület 1826. szeptember 4-én Nógrádmegyében született; tanulmányait részint otthon, részint Váczon végezte, a jogot 1844—46-ig Budapesten és Sopronban hallgatta. 1847-ben mint juratus Nógrádmegye szolgabirája lett, ugyanakkor ügyvédi censurát tett. A szabadsagharczban részt vett. A világosi fegyverletétel után, a melynél jelen volt, orosz, majd osztrák fogságba jutott s Aradon a Károly fóherczeg nevét viselő lovasezredhez közlegénynek osztatott be. Másfél év után kegyelmet nyerve, hazament gazdálkodni. 1881-ben az alkotmány visszaíllításával Nógrádmegye kékői árasában főszolgabíróvá választatott meg, míg 1865-ben a nógrádj kerület országos képviselője lőn s mint a Deák-párt buzgó híve vett részt a következő országgyűlésen is. 1872-ben a felajánlott főispánságot, valamint a képviselőjelöltséget el nem fogadta, jószágára vonult, 1885 óta (Scitovszky János alispánná való meg-