1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Halassy Gyula - Haller Jenő gróf - Hannibál József

217 tiszteletbeli megyei főjegyző működött. Ekkor a megye főjegyzőjévé választatott, mely állást 1887-ben a képviselői mandátummal cserélte fel. A szabadelvű párt soraiban foglal helyet, tagja a kérvényi s póttagja az állandó igazoló bizottságnak. Halassy Gyula, Beszterczebánya város 1833. január 2-án Beczterczebányán született. Tanulmányait szülővárosában, Losonczon, Győrött és Pozsonyban végezte. A szabadságharczban részt vett mint Bocskay-huszár, a minek alapján a honvédség felállításakor szabadságolt állományú honvéd lovasszázadosnak neveztetett ki, mely állást 1874-ig viselte. Letéve az ügyvédi vizsgát, az ötvenes években mezei gazdálkodással foglalkozott, míg az alkotmány visszaállításával Zólyommegye közönsége által főszolgabírónak választatott meg, mint ilyen 1869-ig működött, a midőn Beszterczebánya város választói többsége által képviselővé választatott. Azóta már hetedizben képviseli Beszterczebánya városát. Első megválasztásakor a Deák-párthoz csatlakozott, a fusio létrejötte óta a szabadelvű párthoz tartozik. A függő államadósságokat ellenőrző bizottság alelnöke. Haller Jenő gróf, Kis-Küküllőmegye, DicsőSzent-Márton kerület 1844-ben született; családjának kapjoni ágából, mely a XV. század végén Nürnbergből származott hazánkba és itt teljesen megmagyarosodott. Tanulmányai befejeztével gazdálkodott Balázsteleken, a hol mintagazdaságot létesített; főleg kitűnő állattenyésztő hírében áll. 1887 óta országos képviselő. A közlekedési bizottság tagja. Hannibál József, Sopronmegye, Nagybarom kerület 1847. október 11-én Csornán, Sopronmegyében született; hol atyja a premontrei kanonok-rend ügyésze volt. Tanulmányait a benczések soproni gymnasiumában és a pozsonyi jogakadémián végezvén, védkötelezettségének mint egyéves önkéntes a csász. kir. 76. gyalogezredben felelt meg és tartalékos hadnagyi rangot nyert. Az ügyvédi vizsgát 1872-ben letévén, 1876-ig Sopronban mint