1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Gál Jenő - Gergelyi Tivadar

210 sági egyesület alelnökévé lett, azonkívül nagy részt vett mint bizottsági tag a megye és mint tiszteletbeli főjegyző a város képviseletének tanácskozásaiban. 1878-ban a pécskai kerületben mérsékelt ellenzéki programmal megválasztatott, 1881-ben a világosi, 1884 óta pedig ismét a pécskai kerületben választatott meg. Tagja a delegatiónak és a közgazdasági bizottságnak. Az országos kiállítás alkalmával rendezett nemzetközi gazdasági congressuson mint titkár szerepelt, ekkor jelent meg egyszerre több nyelven is nagyobb műve a mezőgazdasági válságról. A »Pannonia« viszontbiztosító társaság felügyelő bizottságának tagja. Gál Jenő, Torda-Aranyosmegye, Felvincz kerület 1847. deczember 2-án Kövenden, Torda-Aranyosmegyében született. Tanulmányait Tordán és Kolozsvárott végezte. 1870-ben a magyar királyi Curia legfőbb itélőszéki osztályának segédfogalmazója, majd fogalmazója; ugyanez évben Aranyosszék törvényhatósága tiszteletbeli főjegyzője lett. 1871-ben letette az ügyvédi vizsgát, 1875-ben pécsi járásbirósági albiróvá neveztetett ki, de ez állásáról lemondott, 1876-ban ügyvédi irodát nyitott Budapesten, 1878-ban a felvinczi kerület választá meg képviselőjének s azóta állandóan e kerületet képviseli. A szabadelvű párt híve, tagja a mentelmi és a II. biráló bizottságnak. Gergelyi Tivadar, Szepesmegye, Lubló kerület 1837-ben Kis-Szebenben, Sárosmegyében született. Jogi tanulmányait a kassai jogakadémián kezdvén, a pozsonyi akadémián folytatta s 1861-ben a bécsi egyetemen végezte be. Parisban a lengyel emigráczió több kiváló tagjával megismerkedvén, 1863. év tavaszán, a lengyel felkelés idején, Varsóba ment, a hol az akkoron ott megalakult úgynevezett »titkos lengyel nemzeti kormány* megbízásából több rendbeli fontos kiküldetésben járt el. 1864. január havában elfogták s Budapesten katonai bíróság elé állíttatott. Másfélévi vizsgálati fogság kiszenvedése után pusztán csak »gyanuokok« alapján felségárulási bűntény elkövetésében vétkesnek mondatott ki s 12 évi várfogságra Ítéltetett. Miután Péterváradon egy évet börtönben töltött, legfelsőbb rendeletre, Péterváradnak várkörnyékén belebbezve lett. 1867-ben a koronázás