1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Eötvös Károly

198 és osztályvezető lett. 1870-ben az asztalnoki méltóságot nyerte. A tényleges államszolgálatból 1872-ben lépett ki, mely alkalommal legfelsőbb elismerésben részesült. Magánéletbe visszavonulva, a gyakorlati mező- és kertgazdasággal és a természettudományokkal, főleg rovartannal foglalkozott. A phylloxera-ügynek nemzetközi rendezése tárgyában tartott lausannei és berni diplomatiai értekezletekben mint Magyarország kiküldöttje vett részt. Az első berni nemzetközi phylloxera-egyezmény megkötése után 1881-ben a III. osztályú vaskorona-rendet nyerte; ezenkívül számos külföldi rendjel birtokosa. A főváros törvényhatóságának 1876 óta tagja ; az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának jegyzője s választmányi tagja tudományos társulataink csaknem mindegyikének; alelnöke az országos kertészeti egyesületnek. 1884 óta a szászvárosi kerület képviselője szabadelvűpárti programmal. A közgazdasági bizottság tagja és előadója. Évek óta irodalmi téren is működik. Eötvös Károly, Nagy-Kőrös város 1842. márczius 11-én Mező-Szent-Györgyön, Veszprémmegyében született; tanulmányait Pápán és Sopronban végezte, jogot Pápán és Kecskeméten hallgatott. 1864-ben az Almássy-féle összeesküvésben való részesség miatt a komáromi hadi törvényszék elé állíttatott s pár hónapig elzárva volt. Kiszabadulván, a pápai jogakadémia tanára lett Kerkápolyi helyébe ; az észjogot és bölcsészettant adta elő. A Mailáth-Sennyey kormány alatt »Veszprém* czímű lapot szerkesztett Veszprémben, hol nemsokára tiszteletbeli megyei aljegyző lett; 1867-ben pedig a megye első ügyésze. 1871-ben a veszprémi királyi törvényszékhez királyi ügyészszé neveztetett ki. 1872-ben a veszprémi kerület képviselője, mint ilyen a Deák-párthoz csatlakozott. 1872—75-ig a »Pesti Napló« czikkírója. A fusióhoz nem csatlakozott s miután egy ideig a kataszteri munkálatok központi vezetésénél működött a pénzügyministeriumban, hazament gazdálkodni, e mellett tevékeny részt vett a megyei és politikai életben. Az orosz-török háború alkalmával tartott népgyűléseken mint szónok szerepelt. 1878-ban újból veszprémi képviselő és ekkor a függetlenségi párthoz csat-