1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Bolgár Ferencz - Boncza Miklós

183 Bolgár Ferencz, Sopronmegye, Kis-Marton kerület 1852-ben Máramaros-Szigeten született; 12 éves korában került a kassai katonai intézetbe, majd a tullni utásziskola, végre a bécsi mérnökkari akadémia növendéke lett. 1873-ban mint hadnagy a 2-ik katonai mérnökkari ezredben ; 1877-ben a törzsnél szolgált Péterváradon és Budán. 1881-ben már mint főhadnagy szembaja folytán kilépett a tettleges szolgálatból, katonai rangját továbbra is megtartva s szerkesztette Bécsben a »Wehrzeitung«-ot, majd a > Militiirzeitung«-ot. Ez utóbbiban — mely ellenzéki lap — 1884-ben egy támadó czikke miatt, melyben fejtegette, hogy a vasúti ezrednek nem a vezérkar, hanem a mérnökkar alá kellene tartoznia, az ezred parancsnokával Schleyer alezredessel párbajt vívott, melyben ellenfelét golyója halálosan találta. Miután szabadságolt állományban volt, esküdtszék elé állíttatott és a bécsi esküdtek egyhangúlag felmentették. 1884-ben hosszabb külföldi utazás után áttette lakását Budapestre és egy ideig a »Budapester Tagblatt«-nak volt főmunkatársa ; majd Temesvárra költözött és egy évig szerkesztette a »Temesvárer Zeitung«-ot. Visszatérve a fővárosba, megalapította a »Katonai Lapok«-at, mely tekintélyes lapnak máig is kiadó-tulajdonosa. Mint katonai iró a legismertebbek egyike úgy nálunk mint külföldön ; még mint hadnagy kiadta a »párbaj-codexét«, mely eddig hat kiadást ért és irányadónak tekintetik e nemben ; bécsi tartózkodása alatt munkatársa volt az »Egyetértés«-nek és több bécsi lapnak. 1887-ben a lus-martoni kerületben mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választatott ; tagja a véderő-bizottságnak. Boncza Miklós, Maros-Vásárhely város, II. kerület 1850-ben Erdélyben született. Jogi tanulmányait Budapesten végezte s mint negyedéves joghallgató 1874-ben pályadíjat nyert egy nemzetgazdasági művével. Majd letéve az ügyvédi vizsgát, a fővárosban működött. Megalapította a »Közigazgatási Közlöny«-t. Az 1887-iki választások alkalmával lett a ház tagja szabadelvűpárti programmal ; tagja a naplőbirálö bizottságnak.