1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Beksics Gusztáv - Beles János

175, előszeretettel gondozta. 186 l-ben képviselő s a határozati párt tagja volt. Egyik alkotója és elnöke volt a felső-magyarországi múzeumegyletnek. Most már negyed izben választott képviselője a sok heterogén elemből álló nagy-idai kerületnek. Mint képviselő, tagja a közigazgatási bizottságnak, a delegatiónak és a hetedik biráló bizottságnak. A szabadelvű párt híve. Beksics Gusztáv, Sepsi-Szent-György város 1847-ben született Somogymegye Gamás helységében. Tanulmányait Kaposvárott, Kecskeméten, középiskoláit Pécsett végezte s a hatodik osztály befejeztével a pécsi papi seminariumba lépett. Bölcseleti tanulmányai végeztével a theologiai hittani szakra a budapesti központi seminariumba küldték, nem sokára azonban megvált a papi pályától s a jogi pályára lépett. Mint jogász kezdte az irodalmat 1869-ben ; ekkor ismerkedett meg Kemény Zsigmond báróval. Kezdetben a szépirodalommal foglalkozott, spanyolból fordított és színdarabokat is írt. A politikai czikkirást az »Ellenőr«-nél kezdte. 1877-ben megelőzőleg azonban letette az ügyvédi vizsgát és mint segédfogalmazó működött a királyi táblán. Innéttől főleg jogi és történeti tanulmányokkal foglalkozott. A legutóbbi jogászgyülés állandó bizottságába, a kérdés kijelölő bizottságba választotta be. Az utolsó éveket azonban túlnyomóan politikai és modern kortörténeti tanulmányok és czikkek írásával töltötte. Czikkírója a »Nemzet«-nek, a »Neues Pester Journal«-nak, egy ideig a »Pesti Hirlap«-ba is dolgozott. 1884 óta a sepsi-szent-györgyi kerület szabadelvűpárti képviselője ; tagja és jegyzője az igazságügyi bizottságnak. Beles János, Aradmegye, Radna kerület 1847. ápril 16-án Tótváradon, Aradmegyében született. Tanulmányait a minoriták gymnasiumában kezdte s a pozsonyi ág. hit. lyceumban végezte. 1867-ben a pozsonyi jogakadémiában befejezve a jogot, 1870-ben Arádmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki, 1871-ben aljegyzővé megválasztatván, ez állásban maradt a megyei törvényszék feloszlatásáig. 1871-ben Aradmegye másod aljegyzője, 1872-ben a budapesti kir. tábla segédfogalmazója lett. 1874-ben Aradon ügyvédi irodát nyitott. 1884 óta képviseli a