1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ábrányi Kornél ifj.

169 czimű feltűnést keltett röpirata jelent meg. E röpirat miatt meg­vált hivatalától s a »Kelet Népe« főmunkatársa lett. Később alapította és szerkesztette Kolozsvárott az »Ébredés« czímű lapot. 1876-ban »Irodalmi és politikai arczképek« czímíí munkát irt. Midőn a Sennyey-párt belépett az egyesült ellenzékbe, az új párt közlönyének a »Magyarország«-nak lön főmunkatársa. 1879-ben »Új Magyarorszag« czimű tanulmányt, 1880-ban » Álmok álmodója« czímű regényt irt. Ismeretes Zichy-Ferraris gróffal vitt párbaja. 1880-ban Egyptomba utazott s midőn az egyesült ellenzék az elvek összeegyeztethetlenségénél fogva a club határozata folytán fel­oszlott visszavonult és megírta 1883-ban »A Zaharától az Arabahig« czímű munkáját, melyet a földrajzi társaság adott ki s melyért a khedivétől az Osman-rend középcsillagát nyerte. Mint a belga függetlenségi ünnepélyen részt vett magyar író a belga király a Lipót-renddel tüntette ki. Egy ideig mint a »Nemzet« czikk­irója működvén, midőn Kállay Béni a külügyministerium első osztályfőnökévé neveztetett ki, fölszólítására Asbóth a külügy­ministeriumba lépett, a hol osztálytanácsosi rangig emelkedett. Bécsben »Báró Sennyey Pál és gróf Apponyi Albert* czímű röp­iratot írt. 1884-ben Afrikába utazott. Kállay közös pénzügy­ministerré neveztetvén ki, Asbóth állandó kísérője volt bosz­niai és herczegovinai utazásaiban ; egy alkalommal kiküldetésben járt Szerbiában. Az occupált tartományokban való utazásainak gyümölcse az 1887-ben Boszniáról és Herczegovináról megjelent nagy mű. A szászkai kerület Babes Vincze ellen választotta meg szabadelvűpárti programmal. A közgazdasági bizottság tagja. Ábrányi Kornél ifj., Borsodmegye, Dédesd kerület 1849. deczember 31-én Budapesten született, mint Ábrányi Kornél zeneszerző idősb fia. Az irodalom iránt korán előszere­tetet és hivatottságot érezvén, először 1866-ban lépett nyilvános­ságra a » Fővárosi Lapok«-ban ; 1868-ban öcscsével Emillel »Európa költőiből* czím alatt egy kötet műfordítást adott ki ; 1870-ben »Rövidlátók« czímű vígjátéka az akadémia dicséretében részesült; 1873-ban szinre került »Légyott« czímű vígjátéka a nemzeti színházban. A ministeriumok szervezésének első idejében

Next

/
Oldalképek
Tartalom