1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Zichy Ödön ifj. - Zichy Pál Ferencz - Zichy Rezső - Zichy-Ferraris Lajos

110 koronázás alkalmával a rendezés körül szerepelt. 1869-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Kiváló műkedvelő lévén, úgy a zenei mint a művészeti mozgalmak egyik főtényezője főleg Bécsben, a hol elnöke a Kunstvereinnak. Nagy kiterjedésű birtokain kivül tényleges kezelője az árvái családi alapítványi uradalomnak. Fiai Ödön és Jenő szintén tevékeny részt vesznek a közéletben, leányát Liviát Zichy Nándor gróf bírja nőül. Zichy Ödön ifj. 1834. márczius 12-én született; elsőszülöttje Ödön grófnak. Mint Somogymegye nagybirtokosa e megye politikai életében szerepet visz s mint a kormánypárt híve képviselő is volt 1865/6-ban. 1866-ban kamarási méltóságot nyert. Zichy Pál Ferencz 1822. október 27-én született, öcscse id. Nep. János grófnak. A conservativ eszmék iránt lelkesedvén, ezeket képviselte már az 1861-iki országgyűlésen; s ezek szószólója jelenleg is. A polgári házasság és a főrendiházi reform kérdésében a kormány ellen foglalt állást Neje Kornis Anna grófnő a fővárosi előkelő körök jótékonysági mozgalmaiban kiváló szerepet játszik. A magyar földhitel-intézet alapítói közé tartozik. Zichy Rezső 1833. június 11-én született; atyja Ottó a szabadságharcz alatt mint nemzetőrségi őrnagy szerepelt. Egy ideig Bártfa, Eperjes és Kassa sz. kir. városok főispánja volt; leköszönvén, elfoglalta helyét a főrendiházban, melyben póttagja és legfőbb fegyelmi bíróságnak és az igazoló bíróságnak. Zichy-Ferraris Lajos 1844. augusztus 11-én született, atyja Bódog, 1848-ig Vasmegye főispáni helytartója, majd győrmegyei képviselő volt; bátyja Viktor mint belügyi államtitkár tragikus végű párbajnak esett áldozatul. A család 1812 óta anyai ágról fölvette a Ferraris melléknevet. A főrendiházban egy ideig mint jegyző is működött, jelenleg a legfőbb fegyelmi bíróság tagja és póttagja a delegatiónak.