1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Hunyady Imre gróf - Hunyady Kálmán gróf

68 nyék«-ben nyerte folytatását. 1858-ban a tud. akadémia rendes tagja lett. Művei gyors egymásutánban jelentek meg; ilyenek: »Utazás a Balt tenger vidékein« (1871.). mely mű németül is megjelent. » A kondai vogulok nyelve« (1872), »Az északi osztják nyelv« (1875), »Magyarország etknographiája« (1876) mely németül is megjelent. 1877-ben megkezdte a tud. akadémia megbízásából a »Literarische Berichte« folyóirat szerkesztését. 1881-beu a »Die Völker Österreichs-Ungarns« czimíi nagy vállalathoz »Die Ungarn oder Magyaren« cziniü művet szolgáltatta, 1883-ban művet irt a románokról és legújabban a román történetírásról tett közzé nagyobb müvet, melynek egyes szakaszait az akadémiában fölolvasta. 1883. május 1-én az akadémia első osztálya elnökévé választotta. A főrendiház szervezésekor annak tagjává neveztetett ki. Lev. tagja a berlini tud. akadémiának, tiszt, tagja a párisi Société Philologique társulatnak, állandó tagja az orsz. közoktatási tanácsnak. Hunyady Imre gr. 1827. július 22-én született. Ifjú éveiben katonai pályára lépett s mint alezredes ő felsége egyik szárnysegéde volt. Mint a kéthelyi és ürményi uradalmak birtokosa, census alapján tagja a főrendiháznak, melynek ellenzéki árnyalatához tartozik. 1858-ban kamarási méltóságot nyert. A hazai sport körül mint a lovaregylet tagja és istállótulajdonos fejt ki élénkebb tevékenységet. Hunyady Kálmán gr. 1830. október 13-án Bécsben született. A bécsi katonai intézetből 16 éves korában mint a 7. huszárezred hadnagya lépett ki, 19 évvel kapitány, 26 évvel őrnagy és 30 évvel ezredes lett. Ö felsége még mint kapitányt 1854-ben szárnysegédül vette magához erdélyi körútjára. Részt vett az 1859-ki olasz háborúban. Hősies magatartásáért, melyet Magentánál és Solferinonál ezrede élén tanúsított, a másodosztályú vaskoronarendet és a katonai érdemkeresztet nyerte. B.észt vett az 1866-ki porosz háborúban is. 1863-ban nőül vette Buol-Schauenstein Károly gróf, volt osztrák