1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.
A magyar főrendiház tagjai - Mihajlovits Miklós - Mihalovits József
99 tetett, egy évig mint temesvár-belvárósi segédlelkész és egyházmegyei iktató működött. 1837-ben püspöki szertartóvá és szentszéki jegyzővé, 1811. titkárrá és szentszéki ülnökké, utóbb irodaigazgatóvá neveztetett ki. 1848ban Ferdinand király csanádi kanonoki czimmel ruházta tél. Lonovics oldalán 15 évig hivataloskodott s kezdettől végig jelen volt. püspöke oldalán azon három nevezetes országgyűlésen, a mely Lonovics életében a legkiemelkedőbb mozzanat volt. Nyilvánosan 1841-ben kezdett szerepelni Temesmegye közgyűlésein. 1849-ben fél évig mint püspöki másodhelyettes működött. A magyar szabadságharcz leveretése után a temesvári hadbíróság elé állíttatott és itt czim-, hivatal- és vagyonvesztésre és •I évi várfogságra Ítélték. Fogságából harmadfél évet Lipótvárban ki is töltött: innen 1852-ben szabadult ki, visszatért Temesvárra, hogy a kormány rendeletéből segédlelkészkedjék három és fél évig ott, a hol kevéssel azelőtt kanonokká, majd püspöki helyettessé felavatták. F helyzetből s a rendőri felügyelet alól Csajághy püspök mentette ki 1856-ban, később kinevezvén őt esperessé, tanfelügyelővé; majd 1861-ben Bonuáz Sándor püspök felterjesztésére visszanyerte kanonoki czimét s még ugyanazon évben Temesvár gyárvárosi lelkészszé, azután megyei bizottsági taggá és városi képviselővé válaszlották meg. Működésének jelentősége e városban kezdődik, melynek minden culturalis mozgalmában tevékeny részt vett. Iskolát alapított, hozzájárult egy reáliskola alapjának a létesítéséhez stb. Erdemeinek elismeréséül 1868-ban vaska-szt.-mártoni val. apáttá, 1870-dik márc/.iusában dulrai püspökké és ugyanezen évben Haulik bibornok-érsek helyébe zágrá bi érsekké nevezték ki ; elnyervén később a bíbornoki kalapot is. 1868-ban a Lipótrend nagykeresztjét, 1877-ben a Szt.-Istvánrend nagykeresztjét nyerte, azonfelül val. belső titkos tanácsos. 1886-ban ülte áldozárságának ötvenéves jubileumát, mely alkalomból ö felsége igen kegyes kézirattal üdvözölte.