1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.
A magyar főrendiház tagjai - Luczenbacher Pál id. - Lukács Antal
[üresedett nagypréposti stallumra hivatott meg, s a király által 1878-ban szkardoni püspöki czimmel tüntettetett ki. 1881-ben az aggkora és szélhűdés következében meggyengült Fogarassy mellé segédpüspökül adatott ; s a püspök halálával 1882-ben szept. 17-én helyét ő foglalta el. 1883-ban nov, 6-án nyerte a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot. Lönhárt a negyvenes években Bardocz Jánossal átdolgozta a Círuber Ágoston-féle >Keresztény hittan elemi vázlata« czimü hitelemzési munkát. A hatvanas évek elején a »Gyulafehérvári füzetek«-ben közrebocsátotta »Olasz uti jegyzetek« czimü dolgozatait. Luczenbacher Pál idősb 1818. Szobon született, fia Luczenbacher János egyszerű halásznak, a ki később mint hajótulajdonos és fakereskedő, tekintélyes vagyont szerzett és 90 éves korában mint előkelő pesti háztulajdonos halt meg. Pál, bátyjával Jánossal serdültebb korukban lelépve az iskolai pályáról, folytatták és fejlesztették az üzletet, mely mind nagyobb vállalattá nőtte ki magát, ük készitették a győr-szönyi vasút földmunkálatait : a szegedi-szöregi vasút töltését ; a Püspök-Ladánv és Nagyvárad közti vonal földmunkálatait ; a Tétényig terjedő vonal föld és vizi munkálatait, ide értve a tunnelt: a siófok-kanizsai vonal föld munkálatait sïb. Szobon van birtoka, ezenkívül fürészmalma, téglagyára, kövezetbányája ; továbbá gőzhajózási és hajózási vállalata s nagy fatelepei a fővárosban. A fővárosi törvényhatósági bizottságban játszik nagyobb szerepet. 0 felségétől szobi előnévvel a magyar nemességet nyerte. Az első kinevejzett tagok sorában foglal helyet. A közgazdasági bizottság tagja. ^ Lukács Antal 1842. Temesvárott született; atyja Ignácz Temesmegye főjegyzője volt, jelenleg nyűg. curiai tanácselnök. Tanulmányait Budapesten, részint Pozsonyiban, Bécsben, Lipcsében és Drezdában végezte s ugy az egyetemi, mint a felsőbb kereskedelmi intézetekben kikéIpezte magát. A kereskedelmi pályára lépve, először a