1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.
A magyar főrendiház tagjai - Eltz Károly gróf - Eötvös Lóránt báró
44 1869. jan. 28-án lovassági főfelügyelő lett. 1873. a val. belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. 1874. lovassági tábornokká neveztetett ki s egyúttal Magyarország főhadparancsnokává. Mint magyarországi nagybirtokos és honosított mágnás a főrendiház tagja lett s részt vett a ház tárgyalásaiban. A reform után is tagja maradt a főrendiháznak. 1886. július havában nyugdíjaztatott, mit általában a Janszky-ügygyel hoztak kapcsolatba. Eltz Károly gr. a család feje 1823. január 29-éu Született Asckaffenburgban ; egyik őse Anselm Kázmér 1764-ben nyert Magyarországon honfiusitást. Atyjától örökölvén a Rajnavidékén nagy birtokait, szlavonországi nagybirtokos lett az által, hogy 1853-ban nőül vette bátyja Hugo özvegyét Pejacsevich Ludovikát. a minek folytán a szerémmegyei vukovári nagy uradalom tulajdonosa lett. Mint ilyen tagja a horvát országgyűlésnek, a census alapján a magyar főrendiháznak. Bár a politikában passiv, mégis híve Khucn-Hóderváry gr. bánnak. 1857-bcn kamarás, 1886. augusztus 22-én pedig. vnl. belső titkos tanácsos lett. Eötvös Lóránt b. 1848. július 27-én Budapesten született: fia Eötvös Józsefit. Magyarország volt közoktatási miniszterének. Nevelésére atyja nagy gondot fordított. A gymnasium egy részét a kegyesrendieknél, más részét otthon végezte: Budapesten kezdte az egyetemi tanfolyamot, de nem sokára külföldre menvén, itt négy évet töltött. Heidclbergben Bunsen mellett dolgozott, Königsbergben természettudományi és raathematikai tanulmányoknak szentelte idejét. 1870. hazajött ; s tudományos fölolvasásaival és értekezéseivel figyelmet keltett. 1871. egyetemi magántanár, 1872. rendes tanár lett. Neje Gizella, Horváth Boldizsár leánya. Bölcsészettudor és jelenleg a természettudományi intézet igazgatója. A tud. akadémia 1873. levelező, 1883. pedig rendes tagjává választotta. Nagyobb műve: »A rezgések intensitása, tokintettel a rezgési forrásnak és észlelőnek mozgására«. Budapest, 1.874. Jendrássik Jenővel lefordította:
