1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Apponyi Sándor gróf - Atzél Lajos báró - Balassa István báró

megye) 1884-ben nagy áldozattal közkórházat emelt. 1871. nőül vette Seeher grófnőt. .1878. a kamarási méltóságot nyerte. A census alapján tagja a főrendiháznak, melynek ellenzéki árnyalatához tartozik. Apponyi Sándor gr. született Parisban 1844ben. Egész ifjúságát külföldön töltötte, tanulmányai! iott végezte. 1863-tól 1866-ig fjondonban és Parisban követségi attaché, 1871 — 1874-ig Parisban követségi titkár volt. Az 1865-iki országgyűlés óta a főrendiház tagja (jelenleg census alapján), néhány évig a ház jegyzői karának s több delegatiónak is tagja volt. Atyja, I ; udolf volt párisi nagykövet halála óta a diplornatiai térről visszavonulva, kies fekvésű lengyeli fényes kastélyában a történelmi és régészeti buvárlatoknak él s agy a megyei, mint a politikai életben élénk részt resz. A kormánypárt hive. A jelenlegi orosz czár koronázása alkalmával uralkodónk küldöttje. Károly Lajos főherczeg mellett, mint diszlovag szerepelt. Nagyszerű könyv tára és régiséggyüjteménye van, melyekben több ritkaság őriztetik. Az 1882-iki budapesti könyvkiállítás alkalmával 51 történeti becsű művet állított ki. Tagja a párisi exclusiv bibliophil társaságnak. 1888. óta kamarás. 1878 óta nőül birja Eszterházy Alexandra grófnőt. Atzél Lajos báró 1828-ban született. Fiatal éveiben katona volt és a szabadságharcában résztvett, mint kapitány, később Aradmegye közéletében fejtett lei élénk tevékenységet és a közügyek terén szerzett érdemeiért 1875. október 5-én magyar báróságra emeltetett. Aradmegye hatodik virilistája. Az arad-kőrösvölgyi vasút létesítésében résztvett: a vállalat igazgatóságának tagja. A főrendiházban, melynek kormánypártjához tartozik. :i census alapján gyakorolja jogát. Balassa István, b. 1845. Budapesten született. Ivadéka az ős Balassa családnak, mely egy jeles költőt adott a nemzetnek. Tanulmányai befejeztével zemplénmegyei birtokaira vonult, s különösen a felvidéki lakosság magyarosításán fáradozik. Elnöke a magyarosodást terjeszti")