1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Zalka János

IT.". inas kezdé meg gyakorlati működését. Pár év múlva IVágában épiiette a Kinszky-t'éle palotát. 1839—40-ig tanulmányokat tetl Münchenben és Olaszországban, honnan 1841-ben Pestre tért vissza : ettől kezdve önállóan működött, s 1851-től kezdve rendkívüli tevé­kenységet fejtett ki az építészet terén. Az ő művei : a budai várkerti kioszk, a fóthi templom, a ferencz­városi templom, az ercsényi Eötvös-szobor, az ideiglenes országház, a lovarda, számos palota és bérház, a margit­szigeti összes épületek, a lipótvárosi bazilika, az operá­ba/, és tömérdek vidéki templom és arasági kastély. Jelenleg az uj királyi palota előmunkálatain dolgozik. 0 felsége 1882-ben a Lipótrend lovagkeresztjével tün­tette ki : a főrendiház reformja után pedig annak tagjává nevezte ki. A közgazdasági bizottság tagja. A mérnök- és épitész-egylet szakosztályi elnöke. Zalka János Sopronmegye Veszkény nevű falujában született 1820. decz. 17. Elemi és középiskolai tanulmá­nyait szülőföldjén, Győrött és Pozsonyban végezte. Mint esztergom-föegyházmegyei növendékpap, pályáját Po­zsonyban kezdte, majd Nagyszombatban. Bécsben foly­tatta és Esztergomban fejezte be. Pölszenteltetése után előbb köhidgyannati.majd doroghi káplán lett; 1846. decz. 1-én Bécsben hittudori okmányt nyert. 1848-ban Buda­pesten, a belvárosban káplán lett; egy évvel később kine­veztetett az esztergomi papnövelde tanulmányfelügyelő­jévé, az egyháztörténet és a jog tanárává. 1853-ban a budapesti tud. egyetem egyháztörténeti tanszékét fog­lalta el. Ez időtől több egyházi kitüntetésben részestilt : a pápa kinevezte előbb udvari káplánnak, titkos kamarás­nak, majd mint esztergomi apátkanonokot, házi főpapjává és trónállójává. 1856-ban átvette a »Religio« szerkesz­tését s rövid ideig a »Katholikus Néplap«-nak is volt szerkesztője. Irodalmi munkásságának java része ez időbe esik. Már miut pozsonyi papnövendék, magára vonta elöl­járói figyelmét Kopácsy herczegprimás beiktatására irt »Öröm vers «-ével. A Szent-István-társulat által kiadott

Next

/
Oldalképek
Tartalom