1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Vay Béla b - Vay Miklós báró id.

167 Vay Béla b. 1880. szeptember 29-én született. Tanulmányait, még a jogot is magánúton végezte. 1848. márczius 15-én reggel épen a corpus jurisban olvasga­tott, midőn nevelője a forradalom kiütésé! hozta hin'il : erre még a/, nap délutánján önkéntes nemzetőr lett Pes­fcen Petőfi Sándor aznapi parancsnoksága alatt. Később Borsodmegyébe küldetett mint főhadnagy s oktattn ;i legénységet. Részt veti a szikszai ütközetben, mint MV­száros Lázár egyik galopin je. 1850-től 1852-ig Bécsben és Berlinben tanult. 1852-ben hosszabb utat tett, bejárva Belgiumot. Hollandiát, Angliát. Skócziát, Francziaorszá­got és a Svájczot. Hazatérve 1854-ben megházasodott. A köztigyekben 1860-ban kezdeti részt venni, midőn a protestáns küldöttség tagjakén! Bécsben járt, később az alsó-borsodi egyházmegye assessorává választotta, majd Szathmáry Királyi l'ál leköszönése folytán coadjutor euratorává, mely hivatali mos! is viseli. 1861. a szirma­bessenyői választókerület képviselőjévé választotta, 1866­lian másodszor s 1869-ben harmadszor; 1872-benpedig, atyja Lajos leköszönése folytán. Borsodmegye főispán­jává neveztetett ki. 1881-ben a Szt.-Tstvánrend kiskereszt­jét nyerte. A főrendiházban a census alapján foglal helyet. igazgatósági tagja az első niagjar-gácsországi vasútnak. Vay Miklós b. id. 1802. ápril 29-én Alsó-Zsolczán született, egyetlen fia .Miklós tábornoknak. Otthon, majd a pesti egyetemen végezte tanulmányait s kiváló tanárok magánoktatásában (igy < levnmann ev. lelkész egyház­jogra tanította) részesült. Befejezvén a jogot, egy ideig patyaristáskodott, 1823-ban Bécsbe ment a polytechni­cumra. Atyja halála után hazatérve. 1825-bcii Zemplén­megye alispánja lett. ez évben az országgyűlésen meg­jelent, hogj ennek ügyrendjét tanulmányozza. 1827-ben főjegyző, majd kevéssel azután alispán lett Zemplénme­gyében, ekkor nyerte Ferencz császártól a k»marási mél­tóságot. Az 1840-diki országgyűlésben rész! vévén, nnv­nyira megnyerte Reviczky Ádám. akkori borsodi főispán tetszését, hogy öt a korona beleegyezésével Borsodmegye

Next

/
Oldalképek
Tartalom