1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Szmrecsányi Dárius - Szögyény-Marich László

L57 mányát a pesti egyetemen fejeztébe, hol 18 éves koraiján már bölcsészettudorrá avattatott. Közszolgálatát mint Pestmegye tiszteletbeli aljegyzője kezdte, majd a Kendek kérésére tiszteletbeli főjegyzővé lett. 1832-ben felvitetett az udvari kanczelláriához, tiszteletbeli titkári minőségben. Néhány év mnlva pedig (28 éves korában) a pesti kir. táblához itélömesterré neveztetett ki és az 1840-diki országgyűlésen mint nádori itélömester, a főrendiház üzeneteit .szerkesztette; még ugyanazon évben ismét Bécsbe vitetett a kanczelláriához előadó tanácsosul és udvari tanácsossá neveztetett ki. 1844-ben Budára küldetett, mint helytartótanácsi alelnök, ekkor valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. 1846-ban alkanczellární neveztetett ki s 1848liaii ü zárta be a kanczelláriát s adta át azt a kinevezett felelős minisztériumnak, maga pedig az akkor felállítani szándékolt államtanács tagjává neveztetett ki. 1848-ban két községnek volt megválasztott kapitánya, de tevékeny részt nem vett. 1851-ben a birodalmi államtanácsba hivatott meg s küzdött sikertelenül az absolut kormány áramlatok ellen ; 1859. a megerősített birodalmi tanács alelnöke lett s abban legalább erkölcsi diadallal védte a magyar közjogi álláspontokat. 1860ban Vaj' Miklós b. mellett alkanczellári állást foglalt el, de csakhamar visszavonult. 1864-ben ő felsége kivánatára elfogadta Pejérmegye főispánságát s e minőségében valamint főkamarási méltóságánál fogva is tagja lön a főrendiháznak, melynek 1875 óta másodelnöke is volt. 1883. márczius hó végén, Mailáth György országbíró és főrendiházi elnöknek bekövetkezett halála után, Szögyény-Marich László neveztetett ki a főrendiház elnökévé. Ekkor lemondott Fejérmegye főispáni méltóságáról. Az ö vezetése alatt folytak le a főrendiházban a zsidók és keresztények közt kötött házasság szabályozásáról szóló törvényjavaslat fölötti heves viták, midőn a híres törvényjavaslat két ízben is a főrendiház elé került. Cziráky János gróf halálával, az ekként megüresedett