1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Szécsen Antal gróf - Szentiványi Márton

153 Szécsen Antal gr. 1819. október 17-dikén Budán született. Tanulmányait részben itt. részint Bécsben vé­gezve, Mosoimiegye al-, majd főjegyzője lett. Utóbb a magyar kir. udvari kanczelláriánál lön fogalmazó, majd titkár, inire Pozsegamegye főispáni helytartójává kine­veztetett; e méltóságról azonban Jellacsicsnak bánná kinevezésekor lemondott. Az 1843—1-ki országgyűlésen vezérszónoka lett a conservativ-pártnak. Az 1848. szep­temberi schönbrunni manifestum tervezete az ö tollá­ból folyt. 1850-ben hosszabb külföldi útra ment, s csak 1860-ban tűnt fel ismét a megerősített birodalmi tanács üléseiben, hol kiváló szerepet játszott. 1860-ban az októberi diploma megjelenésekor tárczanélkűli mi­niszterré s val. belső titkos tanácsossá neveztetett ki. 1871-ben a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki ő felsége. Az irodalmi téren mint kitűnő publicista s cssay­iró ismeretes. 1851 -ben »A jelenkor politikai kérdései rő I « irt hosszabb tanulmányt. Az akadémiában, melynek tisz­teleti s igazgató tanácsi, és a Kisfaludy-társaságban, melynek rendes tagja, több irodalmi s történeti tanul­mánynyal lépett fel, melyek összegyűjtve is megjelentek. Larisch gr. halála után 1885-ben udvari főmarsallá ne­veztetett ki. ekkor Bécsbe tette át lakását. A főrendiház­ban a census alapján foglal helyet s tagja a ddegatió­nak és a főrendiház közjogi bizottságának. Szentiványi Márton született 1815. november 1 -én. Tanulmányainak végeztével 1833. Liptómegyének szolgálatába lépett s 1834-ben mint tiszteletbeli megyei aljegyző működött. 1837-ben ügyvédi oklevelet nyert, 1844-ben. Liptómegye főjegyzőjévé választatott meg, 1848-ban pedig országgyűlési képviselővé a liptó-szt­miklósi kerületben. A forradalmat követő elnyomatás korszakában visszavonult a polikai pályától, s tevékeny­ségét egyházának szentelte, melyben már 1833-ban felügyelői tisztet foglalt el. Utóbb felügyelővé, 1860-ban pedig a dunánimieiii ev. ref. kerület felügyelőjévé válasz­tatott meg. Ebbeli működése alatt a külföld elismerését

Next

/
Oldalképek
Tartalom