1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Széchenyi Gyula gróf - Széchenyi Imre gróf id.

150 megye politikai és gazdasági életében. 1873. Deák-párti program mai föllépett képviselőjelöltül, de kisebbségben maradt; jelenleg Soniogymegye közgyűlésein a szabadelvű-párt egyik vezérférfia. Mint a nagyatádi gazdasági egyesület elnöke, sokat fáradozik a gazdasági kiállítások rendezése, a lótenyésztés emelése körül. A főrendiháznak a census alapján tagja. Széchenyi Gyula gr. 1829. november Ll-én született, másodszülött fia uéhai Pál grófnak. A marczali Diadalomnak lévén ura. a hatvanas években élénk részi vett a megye politikai és társadalmi mozgalmaiban s marczali kastélyában találkoztak Somogymegye notabilitásai és döntöttek a megye ügyeiben. Egyik alapitója volt a megyei gazdasági egyesületnek s csak akkor szűnt meg itteni tevékenysége, midőn az ország zászlósai közé. föajtónállóvá kineveztetett. Első neje ZicliyFerraris Karolin grófnő 1871. elhalván, 1875. nőül vette Klinkosch Paulát. Uradalma egyik mintagazdasága a megyének, vadasa hírben áll : fáczánvadászatai nevezetesek. Nyáron át Keichenauban tartózkodik. A főrendiháznak, zászlósúri minőségén kivül. a census alapján is tagja s mint ilyen, a pénzügyi bizottságba beválasztatott. 1857. kamarási, 1868. val. belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. Széchenyi Imre gr. id. 1825. február 15-dikéö Budapesten született, hol atyja Lajos Zsófia főherczegnöfőudvarmestere volt. Tanulmányait az atyai háznál végezte, s 1838 — 43-ig Pozsonyban tette le vizsgáit. Azután külföldi körútra indult. Atyja később római követ lévén, a diplomatiai pályát az ő oldalán kezdte meg I8i">. mint követségi attaché: egy év múlvaö vitte meg rendkívüli futári minőségben Pius pápa megválasztásahírét. 1848. követségi titkári és ügyvivői ranggal Stockholmba helyeztetett át. majd hasonló minőségben a nemei szövetségi követséghez Frankfurtba, a hol Bismarckkal, akkor porosz követtel bizalmas ismeretséget kötött.