1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Stojkovics Arzén

ICJ nak az angol forradalomról irt művét lefordította és vég>/.óval látta el, mig 1861-ben ismét beválasztották az országgyűlésbe, melynek felirati pártjához tartozott. Beszéde, melyet a felirat érdekében tartott, általánosan népszerűvé tették itthon s ismertté Ausztriában is, a minek tulajdonítandó,, hogy 1865-ben a inásodkanczellári méltósággal kínálták meg. A heves politikai tusák miatt azonban e kínálattal nem élt. 1869. elnöke lett a képviselőháznak, honnan 1872-ben vonult vissza ; de rigyiczai választói olyan imposaus számban nyilatkoztak mellette, hogy újból el kellett a mandátumot vállalnia. Elénk részt vett 1876-ban a költségvetési vitában, az orosz-török háború alatt heveshangn oroszellenes interpellatiója keltett feltűnést, legutóbb a csángók visszatelepítésében tanúsított nagy buzgalmat. 1872 óta val. belső titkos tanácsos; egyik alapitója az első magyar általános biztosító társaságnak, igazgatósági elnöke a Ganz-gyár részvénytársaságnak, a földhitelintézet felügyelő bizottságának tagja stb. A jelen kormánynyal szemben ellenzéket képez, és eunek szószólója a főrendiházban, melynek tagjává mindjárt a szervezés után kineveztetett. Stojkovics Arzén 1803. évi uovember hó 9-én Bánát-Szent-Ivánon sziíletett, hol atyja tanitó volt. A középiskolákat Szegeden végezte, jogot Pesten hallgatott, 1829-ben fölszenteltetett pappá, a harminczas évek derekán már mint archimandritával (apát-kanonok) találkozunk vele. A negyvennyolezas év mozgalmaiban Stojkovics, az ekkor már görgetegi archimandrite, tényleges részt nem vett. Az ötvenes évek elején kineveztetett szentendrei püspökké. Mint a legidősebb püspök, ls7l — 1874-ig Masirevics patriarcha halála után, ö lett ;i patriarcha-helyettes (administrator). Ekkor történt, hogy a Miletics-párt ösztönzése folytán az 1874-ik évi szerb egyházi congressuson Mollináry altábornagy kir. biztost, Stojkovics a congressus elnöke, nem fogadta s nem üdvözölte a király szeraélyesitőjét megillető túsz-