1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.
A magyar főrendiház tagjai - Pap Gábor
118 Ugyanez évben a másodosztályú vaskoronarenddel tüntették ki. 1861. Magyarország helytartójává neveztetett ki, ekkor a val. belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Ez állást 1865. július 18-áig töltött« be, a midőn a Lipót-rend nagykeresztjével tüntettett ki. Egy ideig a brünni főparancsnoksághoz osztatott be, s 1867. rendelkezési állapotba helyeztetett. A főrendiházban, a melynek a census alapján tagja — a polgári házasság és a főrendiház reform tárgyalásai alkalmával kezdett kiválóim szerepet játszani, maga is több izben felszólalt. .1861. óta egy huszárezred (15. sz.) tulajdonosa. Pap Gábor 1827. szept. 10-én született Vilonyán. Veszprémmegyében. Gyinnasiumi tanulmányait atyja Pap István vezetése alatt Vámoson, a bölcsészeti és jogi tanfolyamot a pápai ret. főiskolában végezte. 1847. őszén Bécsbe ment mint magánuevelő s részt vett a bécsi forradalomban. Az ostromzár alatt menekült ki Bécsből s azonnal belépett a honvédek közé. Tiszafüredig a Guy on, azontúl végig a Kmetty hadtestében szolgált. Kraetty hadtestének feloszlása után osztrák fogságba esett s Theresienstadtban egy hónapig volt bezárva a kasamatákba. E fogságból mint súlyos beteg bocsáttatott el s azután is többször letartóztatták; l 1 /» évig üldözéssel határos rendőri felügyelet alatt állott. 1851. nyert lelkészi kibocsáttatást. 1856. a kecskeméti eV. ref. főiskola bölcsészeti tanszékére "választatott tanárul, de tanári székének elfoglalása, az ellene Bécsben tett följelentés folytán, lehetetlenné volt téve. 1859. részt vett a pátens elleni mozgalomban s e mozgalomnak a veszprémi ev. ref. egyházmegyében vezére volt. 1860-ik évben megnyílván a/, alkotmányos életnek korszaka, föllépett a politikai téren .s mint a határozati-párt hive szerepelt Veszprém vármegyében ; a balközép egyik vezetője volt. Tevékeny részt vett a veszprém-vármegyei honvédegylet megalakításában, melynek főjegyzője, majd alelnöke, későbben flnöke lett. 1875. csatlakozott a fusióhoz s azóta a szabadul vü párt hive. Ugyancsak ez évben az enyingi vál. kerü-
