1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - György Endre

63 1871. évtől 1879. évig pedig a megye első alispánja volt. 1884. képviselő lett a peéri kerületben s mint ilyen, a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. György Endre született 1848. márcz. 18-kán Huszton (lláramarosmegyében), atyja városi főorvos volt. A közép-iskolai tanulmányokat Máramaros-Szigeten vé­gezte, azután a jogi tanulmányokat Debreczenben s Buda­pesten, hol 1869-ben a statisztikai tanfolyamot is hallgatta. Ez időben az országgyűlési ifjúság tagja volt s mint ilyen »Új nemzedék« czimü havi folyóiratot szerkesztett. 1870­ben a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumba lépett, hol különösen a vasúti osztályban csakhamar tekintélyre vergődött s több ízben küldetett ki tanulmányútra Europa különböző országaiba. Sok ideig s ismételve tartózkodott Angliában. Oroszországban, de a magas északon s kele­ten is megfordult, 1878-ban sógora Szentpály Jenő visz­szaléptekor országgyűlési képviselőnek választatott a halmi (Ugocsamegye) kerületben, s azután ismételve egy félév kivételével, (midőn 1884-ben a később öngyilkossá lett Gyengő László választatott meg) e kerületet képvi­selte. 1876-ban akadémiai tag lett ; 1877. óta szerkeszti a »Nemzetgazdasági Szemle« s a »Vasúti s Közlekedési Közlöny« lapokat. Önálló müvei közt nevezetesebbek: Az angol vasúti törvényhozásról«, (6 kötet, a közleke­dési min. kiadása, eredetileg angolul irt előszóval), »Olasz­ország vízjogi törvényei«, »Keletre magyar« (1878.). Angol államférfiak s szónokok«, »Akisbirtokosok hitel­igényei« stb. Mint vasúti szakember, különösen a viciná­lis vasutak létesítése körül (nagybecskerek-nagykikinda. iiiarosvásárhely-szászrégen, debreczen-hajdunáiiási stb.) szerzett érdemeket, mint nemzetgazda a népbankok ügyé­ben fáradt sokat. Mint egyházi férfiú, a ínáramaros­ugocsamegyei ref. egyházmegye, a tiszántúli ref. egyház­kerület s a konvent állandó tagja. Kiadta Gorove I. hát­rahagyott műveit. Az akadémia nemzetgazdasági bizott­ságának több évig volt titkára. Nevezetes a Balkán félszigeten szereplése, háromszor tartózkodott itt hosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom