1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Chorin Ferencz - Csanády Sándor

I'll Chorin Ferencz 1842-ben Aradon született jogi tanulmányait részint külföldön, részint Budapesten végezte : 1866. jogtudor lett. Az ügyvédi vizsga letétele után Aradon telepedett le ; tevékeny részt vett a politikai életben s az ellenzék megbízásából lapvezére lett az »Alföld« politikai napilapnak. Chorin a balközépnek volt hive, mint ilyen, Atzél Péternek főispánná történt kineveztetése után képviselővé választatott. Az 1872-ik választásoknál a Deák-párt Ráday Gedeon grófot léptette föl jelöltül, a kivel szemben Chorin kisebbségben ma­radt. Ekkor ismét a városi ügyeknek szentelte erejét, vezérszerepet vitt a városi bizottságban, megalapította a tornaegyletet, az aradmegyei takarékpénztárt, melynek alelnökévé választatott, 1874-ben az aradi ügyvédi ka­mara helyettes elnöke lön. 1875-ben újból Arad kép­viselőjévé választatott, szabadelvüpárti programmal ; 1876-ban a kiegyezési kérdések folytán számos társával kilépett a pártból. 1878-ban egyhangúlag választotta meg Arad, de már 1881-ben a közjogi ellenzék jelöltjé­vel, Náray Imrével szemben 13 szavazattal kisebbségben maradt s csak néhány hó múlva juthatott be a Házba, mint a baksai kerület képviselője. Az 1881—84-iki ülésszak alatt a politikai vitákban részt nem vett s csak a tapolczai kérvény tárgyalásakor mondott nagyobb beszé­det. A mérsékelt ellenzék kebeléből kilépve Chorin ;v/. 1884-iki választások alkalmával Szatmármegye aranyos­medgyesi kerületében választatott meg, mint a szabad­elvű párt híve. A jogyügyi bizottság egyik tevékeny tagja s elnöke a mentelmi bizottságnak. Csanády Sándor 1814-ben Biharmegye Nagy­berek községében született. Középiskolai és jogi tanulmá­nyait Debreczenben végezte, később Nagyváradon a me­gyei jegyzői hivatalban dolgozott : a harminczas években mint megyei első al-szolgabiró, a negyvenes években mint Bihar megye váradi járásának föszolgabirája működött. A szabadságharcz alatt mint a bihari nemzetőrök száza­dosa, s egyszersmind mint főszolgabiró és megyei bizto9

Next

/
Oldalképek
Tartalom