1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.
A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - BabesVincze
kiütött a szabadságharca. 1848-ban mint 13 éves fiú rábírta iskolatársait, hogy menjenek ki a templomból, a hol a királyért isteni tisztelet tartatott. E tette miatt, midőn az osztrák sereg bevonult Győrbe, a parancsnok 30 botot üttetett Ányosra, a ki a kiállott lelki izgalmak alatt hirtelen megőszült. Mint gyermek vett részt Újházi vadászcsapataiva] a harezokban, míg Mészáros Lázár közbenjárására a Ludoviceumba vétetett föl. Majd a magyaróvári gazdasági iskolát látogatta. 1861-ben a zirczi járás szolgabirája lett, s mivel az osztrák adószedőket vasra verette, az add behajtását megakadályozta, a behajtott adót pedig visszaadatta, elfogták és Komáromba akarták szállítani, de összeköttetései folytán sikerült ezt kikerülnie. Ezután gazdálkodott 1872-ig, midőn újból a zirczi járás szolgabirája. végre 1884-ben függetlenségi párti képviselő lett. Babes Vincze 1822-ben szül. Hodony temesmegyei községben. Szegeden 1841-ben a Iyceumi, Aradon 1843-ban a theologiai, Budapesten s Kecskeméten 1845ben a jogi tanulmányokat befejezvén, nyilvános pályáját 1846-ban kezdte meg, mint tanár az aradi gör. kel. román tanítóképző intézetben. 1818-ban ügyvéd lett. 1849-ben mint népiskolai igazgató működött Krassó- és Temesmegyékben, valamint a bánsági katonai végvidéken. 1849. szeptember havában Bécsbe küldetett, hogy képviselje az aradi püspök érdekeit a birodalmi kormánynál; 1849. novemberben a birodalmi törvények és kormányrendeletek lapjánál a román szöveg szerkesztője gyanánt alkalmaztatott Bécsben, 1851-ben a legfőbb törvény- és sennniföszéknél tanácsi titkárrá, 1859-ben valóságos udvari titkárrá neveztetett ki. Részt vett az 1861-iki országgyűlésben. 186 2 . 3-ban a magyar királyi kanczelláriánál a bűn és fegyelmi ügyek előadójává. 1863. augusztus havában a budapesti kir. tábla ülnökévé neveztetett ki s működött 1869. április haváig. Babes az irói pályán is működött, eleinte mint költő, később mint román és német lapok politikai levelezője, 1860-ban
