1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Vadnay Andor - Vadnay Károly

Manizaltőn, Veszpénimegyébcn ; atyja, Emil. német lélére, részt vett az 1848-iki szabadságharczban s küzdött a magyar hadseregben. Kin. mint veszprémmegyei nagybirtokos, egészen itt telepedett meg ; s kiválóan gazdászatlal foglalkozott. Mint sportférfiu ismeretes, a kinek lovai ma jd nem minden verseny alkalmával megjelennek a tnrtbn; vnlasztm. tagja a lovaregylétnek, a nemzeti kaszinónak; Veszprémmegye virilistája. 1878. Veszprémmegye ngodi kerületében képviselővé választatott szabadelvüpárti programmal ; a következő országgyűlésen nem volt tagja a lní/.nak, mig 1884. a körmendi kerületben, VasmegyéU>n ismét megválasztották s elfoglalta helyét a szabadelvüpárt soraiban. Vadnay Andor 1859-ben Zalamegye Zánk községében született, középiskolai tanulmányait részint ottbon. részint a reformátusok pápai kollégiumában végezte ; jogot Budapesten hallgatott. Szervezője volt a Tapolczán megtartott antiszemita gyűlésnek, melyből az ismert kérvényt intézték az országgyűléshez. 1882. június 30kán védője volt Istóczy Győzőnek az esküdtszék előtt azon sajtó-perben, melyet a főügyészség a 12 röpiratban megjelent czikkért inditott, s mely Istóczy fölmentésével végződött. Ugyanaz év őszén Kecskeméten a Szilády Lajos halálával megüresedett felsökerülethen antiszemita-párti képviselővé választatott. 1884-ben a tapolczai kerületben választatott meg. Vadnay Károly 1834. Miskolczon született, itt kezdte gymnáziumi tanulmányait, s tizennégy éves korában részt vett a szabadságharczban. Tüzér lett, később a 22-ik honvédzászlóalj parancsnoka, a zsibói fegyverletételnél főhadnagya. A szabadságharca után a császári seregbe soroztatva, mint közkatona szolgált Olaszországban. Hazatérve, az irodalom terére lépett, kezdetben Sugár Kálmán álnév alatt irva. Trt költeményeket beszélyeket, aesthetikai tanulmányokat. A fővárosba költözvén munkatársa lett a Hölgyfutárnak és a Délbábnak. 1852-től fogva saját neve alatt irt; beszélyeit