1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Szirmay Ödön - Szirmay Pál

1G7 gazdaságán kivíil Baranyamegye közügyeinek szentelve "ívjél. 1878. Baraiivaniegye dárdai kerületében képviselővé választatott meg s jelenleg is e kerületet képviseli mérsékelt ellenzéki programmal, bár a pártból ennek közigazgatási programmja miatt legutóbb kilépett. Baranyamegye törvényhatósági bizottságának s több bizottságnak tagja. Szirmay Ödön. született Tolcsván, 1819-ben: iskoláit otthon és Eperjesen végezte s 1841-ik évben ügyvédi oklevelet nyert. Ugyanezen évben Zemplénmegye tisztb. jegyzőjévé neveztetett ki. A negyvenes években, a politikai mozgalmakban mint a megyei ellenzék tagja élénk részt vett. Mint az ó-liszkai kerület képviselője, részt vett az 1848. évi országgyűlés működésében is, de midőn az székhelyét Szegedre tette át, beállott a Gorge)' hadseregébe, hol mint tábori futár alkalmaztatott. À függetlenségi harcz folyama alatt Csányi László kormánybiztos utasítása szerint, Bécsben egy kényesebb természetű ügyben sikerrel járt el. A világosi fegyverletétel után mint gyanús egyén a kassai, illetőleg budapesi császári hadbíróság által Erdö-Bényére internáltatott, s ez időtől fogva— az abszolút uralom alatt — a közélettől visszavonult, 1861-től fogva azonban ismét tevékeny részt vett a megyei ügyek intézésében, s 1865-ben vele — már mint a zemplénmegyei Deák-párt elnökével találkozunk. Országgyűlési képviselővé a homonnai kerületben 1869-ben választatott meg, s azon kerületet mint a Deák-, illetve a fúzió után mint a szabadelvü-párt tagja képviselte egész 1884. évig, ez időtől fogva az ó-liszkai kerület mandátumát birja. Tagja az első magyar gácsországi vasuttársulat igazgató tanácsának is. Szirmay fái született Tolcsván 1824.: öcscse Szirmay Ödönnek. Tanulmányait részint otthon, részint Eperjesen végezte. A függetlenségi harczban a zempléni huszárezredbe önkéntesnek állt be, az absolut korszakban Udvara internáltatott s ott a közélettől visszavonulva élt egészen 1861-ig, a midőn Zemplénmegye szolgabirá-