1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.
A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Széll Kálmán - Szilágyi Dezső
164 mozgalmai iránt. Á magyarosodás érdekében e vidéken jelentékeny anyagi áldozatokat is hozott. 1884. a muraszombati kerületben föllépett és meg is választatott szabadelvüpárti programmal. Széli Kálmán 1843. Gosztonyban Vas meg3 T ében, szül, hol atyja József alispán volt. Tanulmányait Szombathelyen és Eperjesen végezte, a jogot Budapesten hallgatta. 1867-ben szolgabíró lett s a következő évben a szt.gotthardi kerül et képviselője. Azóta e kerületet képviselte; öt éven át jegyzője volt a háznak és- állandó előadója a pénzügyi bizottságnak. 1875-ben a fúzió után pénzügyminiszter lett, de a boszniai occupatio után megvált állásától. Régi kerületében kisebbségben maradván, 1879-ben mint Pozsonyváros második kerületének képviselője jelent meg a házban s 1880. febr. 24-én ellenzéki beszédet mondott, bár egy párthoz sem csatlakozott. Nem sokára a magyar jelzálog-hitelbank igazgatósági elnöke lett. 1883ban ő felsége a val. belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Jelenleg a kőszegi kerületet képviseli. Szilágyi Dezső 1840. Nagyváradon született, hol atyja tekintélyes ügyvéd volt. Középiskoláit befejezve, a fővárosba jött jogot hallgatni, majd ügyvédi gyakorlatra lépett. Ekkor hirlapirással is kezdett foglalkozni s Pompéry János »Magyarország« czimü lapjánál dolgozott. 1867. a minisztérium megalakulván, Horváth Boldizsár a már akkor jeles ügyvéd és publiczista hirében álló Szilágyit az igazságügyministeriumba hivta meg, hol előbb titkár, majd osztálytanácsos lett. Tevékenysége itt főleg a törvények előkészítésére irányult. 1870. megbízatást nyert, hogy a törvénykezési rendtartást, főleg pedig a. bűnvádi eljárást tanulmányozza Angliában, a hova ugyanazon év ápril havában el is indult. Visszatérve 1871. a miniszterelnökségnél fölállított törvénykészitő bizottság tagja lett ; ugyanazon év őszén Gyulafehérvárott képviselővé választatott. Első nagyobb beszédét 1872. mondta a választási törvény tárgyalásakor. A törvénykészitő bizottság három évi működés után megszűnvén, Szilágyi.
