1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Szerb György - Szereday Aladár - Széchenyi Jenő

162 tisztb. aljegyzője lett, résztvett a megyei életben s mint Deák-párti küzdött Nyári Pál ellen. 1870-től m ácsai (Pestmegye) jószágán gazdálkodott, mig 1884-ben a vá­czi kerület képviselőjévé választotta ; mint ilyen a mérsé­kelt ellenzék soraiban foglal helyet. A közjogi pártok egyik tagja, a ki több izben követelte az önálló hadsereg fölállítását. Irodalommal is foglalkozik ; csaknem vala­mennyi európai nyelvből vannak fordításai. Gogol »Re­visor«-a az ő fordításában került színre a nemzeti szín­házban ; Tolstoj »Családi boldogság«-ának általa eszkö­zölt magyar fordítását a Kisfaludy-társaság adta ki. 1883-ban névtelen röpiratot adott ki e czim alatt : »Mit tegyünk«. Számos nemzetgazdasági czikke a »Pesti Napló «-ban látott napvilágot. Szerb György 1850. Belényesen született ; közép­iskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte; 1874. ügyvéd lett. 1871—76-ig a földmívelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumban mint fogalmazó szolgált. 187(5. április havában nagy-zorlenczi kerületben képvi­selővé választatott s azóta szabadelvű párti programmal már négy országgyűlésen át képviseli azt. Ez idő alatt a véderő bizottságnak volt folyton tagja, részben jegyzője és előadója. A delegacziónak 1877 óta tagja s mint ilyen, a hadügyi albizottságban vesz részt. Mióta képviselő, ügy­védkedik. 1877 óta a gör. kel. román egyház karansebesi püspöki zsinatának tagja, 1878 óta pedig az egyetemes nagyszebeni gör. kel. román egyházi kongresszus tagja. Szereday Aladár szül. 1853. Lesnyekén, Hunyad­megyében; tanulmányait N.-Szebenben és Kolozsvárit folytatta és fejezte be. 1875-ben szolgabírónak válasz­tatott a dévai járásban s ott szolgált 1883. végéig. Az 1884-ki választások alkalmával képviselővé lett a dob­rai kerületben. Atyja Szereday Ignácz regalista és Hu­nyadinegye alispánja volt. A szabadelvüpárt tagja. Széchenyi Jenő Nemes-Militits községben, Bács­megyében született. Az egyházi pályára lépvén, a kalocsai érseki megyében 1858. áldozárrá szentelte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom