1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Szapáry Gyula gróf

156 veztetetfc ki s itt alapi tá az első magyar önkéntes tűzoltó egyletet. 1868. a pozsonyi pénzügyigazgatóságnál fogalmazóvá, majd titkárrá neveztetett ki. 1871. ügyvéd lett. Ekkor lemondott pénzügyi titkári állásáról ; 1872. a vágvölgyi vasút földbeváltásának keresztülvitelével bizatott meg : 1873. a vágvölgyi vasút igazgatója lön. A vágvölgyi vasútnak az állani által történt átvétele után Szalay ismét ügyvédi tevékenységét folytatta. Politikai tekintetben a Deák-pártnak hive volt, a fúzió óta pedig a szabadelvüpártnak tagja. Mint olyan, m eg választatott 1881-ben a pozsonyinegyei baziui választó kerületben Mudron Mihály ellen : az országgyűlés alatt a zárszámadási, valamint a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságban működött. 188-t-ben újból megválasztatott. Szapáry Gyula gr. szül. Budapesten 1832-ben. [fjuságii miatt nem vehetett még részt a 48-iki nagy eseményekben, hanem szüleinek egyik birtokán önállókig gazdálkodott. 1856-ban megalakította a külsőszolnok-megyei gazdasági egyesületet, melynek elnöke volt 1867-ig. Az 1859-ki évben szülei összes birtokainak kezelését vette át s azokat 5—6 év alatt rendbe hozta. 1860 1-ben a szolnoki kerület országgyűlési képviselővé választotta s ugyanekkor Heves- és Külső-Szolnokmegye első alispánjává. A provizórium alatt visszavonult. 1865-ben ismét a szolnoki kerületet képviselte s e minőségben tagja volt azon hatvanhetes bizottságnak, mely a kiegyezés alapfeltételeit megállapította, s a kiegyezés létrejötte után egyszersmind az első delegacziónak tagja volt. Időközben Mocsáry Lajossal folytatott hírlapírói polémiát a kiegyezés kérdése és módozata felett. 1867-ben Heves-in. főispáni helytartóvá neveztetett ki s a képviselőházból a főrendi házba menvén át, annak üléseiben tevékeny részt vett mint jegyző s a pénzügyi bizottság tagja s az 1869. év előirányzatához terjedelmes véleményes jelentést szerkesztett. 1869-ben, midőn Heves megyének szélső baloldalboz tartozó többsége azt a hires határozatát hozta, melylyel a törvényhozás intézkedései