1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Pulszky Ferencz

140 sakor mondta s e beszédnek több párbaj lett eredménye. Azóta csaknem minden nevezetesebb kérdésnél felszólalt. Az önkéntesi intézménynek meghonosításakor 1869. ő volt az első önkéntes. A boszniai hadjáratban, mint Szapáry László gr. parancstisztje vett részt, kitüntetésül főhadnagyi rangot és a TIT. oszt. vaskorona-rendet nyerte. Irodalmi munkásságából fölemlítendő a Budapesti Szemlében és a napilapokban közölt számos czikke, Maine : »A jog őskora« czimü müvének fordítása és magyarázata és végre : »A jog és állambölcsészet alaptanai« czimü nagyobb müve. mely 1885-ben jelent meg. Az akadémia kiadványában több értekezése látott napvilágot. Pulszky Ferencz szül. 1814. szept. 17-én Eperjesen. Még nem volt 18 éves. mikor egy kisebb régiségtani dolgozatával feltűnt. 20 éves korában a romai »Institute di Correspondenza Archeologica« tagjává választotta. 1833-bau Olaszországba utazott, s ott tanulmányozta az archaeologiát. Visszatérve, a jogra adta magát, s jelen volt az 1884. pozsonyi országgyűlésen. 1834-ben ügyvéd és Sáros-megye aljegyzője lett. A következő évben nagy utazást tett nyugaton ; 1837-ben megjelent »Tagebuch eines in Grossbrittannien reisenden Ungarn « czimü németül irt müve : a hazai közállapotokat ismertető leveleit is az »Augsb. Allgemeine Zeitung«-ban tette közzé. Ezeknek köszönhette, hogy alig 24 éves korában (1838. szept. 7.) az akadé)nia levelező tagjává választotta, a hol később a nyelv- és széptudományi osztályba osztatott be s irodalmi tevékenységét az »Athenaeum«-ban, (»Eszmék Magyarország történetének philosophiájához«). az »Emlény«ben, (»Nép regék és mondák«), az »Arvizkönyvben«. s másutt folytatta szépirodalmi- s tudományos, irodalom és művelődés-történelmi, publicistikai és kritikai dolgozatokkal, melyekért a Kisf'uhich-társaság is 1847-ben tagjává választá. Az ötvenes években Londonban mint száműzött összehasonlító nyelvtudományi tanulmányokat tett. melyeket aztán magyar nyelvtani tanulmányokkal kötött össze. Később Olaszországban a »Csillagfi regéje« czimü