1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Zsilinszky Mihály

206 Szabó hevesen harcolt a sajtóban, fényesen sikerülvén, csakhamar országszerte első szaktekintélynek ismertetett (il e téren. Számos szakbeli kiküldetésre nyert niegbizást. igy nevezetesen, midőn a Körmöcbánya városát elsülyedéssel fenyegető katasztrópha volt elhárítandó. Külföldre is meghivatott, nevezetesen, mikor a vielickai sóbányákat a viz elöntötte ; Európa elsőrendű szaktekintélyei között ő is szerepelt. Az 1873. évi bécsi valamint később a párisi világkiállításon, továbbá a székesfehérvári és legújabban a budapesti országos kiállításon mint juror működött a bányászati szakmában és legutóbb a bányászati kongresszusnak ö volt kezdeményezője. Selmeczbánva választotta meg országgyűlési képviselőjéül, mely kerületet már harmadik országgyűlésen képviseli. A képviselőházban a szabadelvű-párt soraiban foglal helyet s évek óta a pénzügyi bizottságnak elnöke. A bánya-törvényjavaslat szerzőjének tekinthető, s ő dolgozta ki ujabb időben a bányászoknak s a bányászattal rokon ágaknál dolgozó munkásoknak úgynevezett »nyugbérére« vonatkozó alapszabályokat. A földtani társaság egyik vezérférfia s tudományos értekezései többnyire itt olvastattak föl s tétettek közzé a társulat szakközlönyében. Zsilinszky Mihály 1838. május 1-én B.-Csabán született. Elemi tanulmányait szülővárosában és Orosházán, a gymnasiumot Szarvason, akadémiai és egyetemi tanulmányait Budapesten, Halléban és Berlinben végezte. Látkörének szélesbítése czéljából utazásokat tett külföldön. 1861-ben a békési ev. esperesség tanárul hivta meg a szarvasi íötanodához s mint könyvtárnok vezette az ifjak önképző-körét, megalapította a »jelesek arcképcsarnokát«, s létrehozott egy kis mütörténeti muzeumot. Közben irodalmi tevékenységet fejtett ki. Legelső dolgozata volt: »Az egyetemes történelem életirati vázlatokban«, 2 kötet 1866-ban. Ezt követte : »A magyar költészet és szónoklat kézikönyve.« E mellett újjá szerkeszté a több kiadást ért Dierner-féle »Magyarország történelmét« ; közrebocsátotta és bevezetéssel ellátta