Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
IV. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident - Melléklet 2007. április Tárcatükör Március végén a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tizenhét éve megrendezett Tárcatükör sorozat vendége Gráf József, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter és Jakab István, a Magosz elnöke, országgyűlési képviselő volt. A másfél órásnál is hosszabb beszélgetés jellemzője az volt, hogy a miniszter rendre kitért a gazda érdekképviselet vezetője által felvetett, „kényes” kérdések elől, azokat megválaszolatlanul hagyta, illetve teljesen más témát hozott szóba. Semmi konkrétumot sem tudhatott meg a népes hallgatói tábor arról, hogy a nagyüzemek miért művelhetik óriási kedvezménnyel az állami földeket. Nem volt válasz arra sem, hogy a kormány milyen érvek alapján vonta meg az uniós átlagnál lényegesen magasabban az idehaza még támogatható gazdaságok alsó határát. Gráf József miniszteri időszak legnagyobb sikerének nevezete, hogy valamilyen szinten sikerült agrárstratégiát alkotnia az általa kialakított új, fiatal, minisztériumi vezetőgárdával. Azt természetesnek nevezte, hogy ezzel nem mindenki ért egyet a magyar agrárium szereplői közül. Mezőgazdaságunk műszaki színvonala másfél éves hátránnyal követi a régi uniós országok átlagát. A miniszter szerint a következő 2- 3 év legfontosabb feladata ennek az elmaradásnak a minél gyorsabb csökkentése. A tárca mostani gazdája szerint ő 2005-ben, kaotikus állapotban vette át A Minisztériumot, mára viszont biztató lett az ágazat jövőképe. Jakab István szerint a legnagyobb probléma A Szakminisztérium működésében, hogy nemzeti konszenzuson alapuló agrárstratégia megalkotására még csak kísérletet sem tett. Az Uniós támogatási rendszer gazdasági esélyt jelent az országnak. Magyarországon múlik kizárólag, hogy ezzel az eséllyel hogyan tudunk élni? A pénzekhez kik juthatnak hozzá? A beáramló tőke milyen gazdasági struktúrát generál majd? Most dől el, hogy az új források milyen része hasznosul majd vidéken. Az országgyűlési képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a magyar kormányzati elképzelések brüsszeli egyeztetése még hátra van. Kiderült, hogy egyik politikus sem tartja elfogadható alternatívának a mezőgazdasági termelés visszafogását. Gráf József szerint a remélt többlettermékek felének lehet piaca az Unió, a másik ötven százalék növekményt elsősorban Oroszországban, Szerbiában és Horvátországban kellene értékesíteni. A miniszter nem akart hallani a magyar őstermelői réteg és a családi gazdaságok pozitív diszkriminalizációjáról. Szerinte minden szektornak egyenlőnek kell lennie a támogatások odaítélésénél. Jakab Istvánnak a más uniós országbeli példáira, a kisgazdaságok sokkal nagyobb sebezhetőségét soroló érveire a tárcavezető nem reagált. A miniszter nem reagált arra sem, hogy miért van Magyarországon egyes változtatások végrehajtására mindössze egy-két hónapos határidő, amikor az Unióban a fokozatos, az áthangolásra időt hagyó átállásoknak vagyunk tanúi. Gráf József az élelmiszer biztonság nagy javulását, a 2 évvel ezelőtti gondok gyors mérséklődését minisztériuma nagy eredményének tartja. Jakab István szerint viszont ezen a területen még mindig csak a jéghegy csúcsa tűnt elő. A beáramló élelmiszerimport határon történő minél alaposabb átvizsgálásáról nem mondhatott volna le az ország. A Magosz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani sertésválság közben egyetlen más Uniós országban sincs 285 forint alatt a felvásárlási ár. Magyarországon már a legtöbb helyen 215 forintos áron veszik át a feldolgozók az élőállatokat. Ráadásul valószínű, hogy az árcsökkenés még nem ért véget. Gráf József kifejtette, hogy a túltermelési válságot az okozza, hogy a lengyel sertések kiszorultak Oroszországból és Ukrajnából. Ez a felesleg jórészt Magyarországra zúdult. Ráadásul ez az alapanyag „magyarrá lett” a feldolgozók gyáraiban. A miniszter jó kezdésnek tartja a válság kezelésében, hogy összehívta a feldolgozók vezetőit és közölte velük az ő elvárásait. A fórum végéhez közeledve ismét előkerült a nemzeti agrár egyeztetés témája. A miniszter szerint ezzel kísérletezni azért meddő próbálkozás, mert az 5 parlamenti párt között lehetetlen konszenzust teremteni. Valami miatt egyik biztosan kivonul a tárgyalóteremből. Jakab István kiállt a Nemzeti Agrárkerekasztal mielőbbi összehívása mellett. Ugyanakkor kijelentette, hogy ezt az intézményt a kormány ítélheti kudarcra például azzal, ha a kisebbségi véleményt még csak rögzíteni sem hajlandó a jegyzőkönyvben. A fórum végén mindkét politikus a történelmi felelősséget hangsúlyozta, mert az idei döntések évtizedekre meghatározhatják a magyar vidék mindennapjait. Gráf József hisz a fiatal magyar szakemberekben. Ám, azt is hangsúlyozta, hogy hibázni nem lehet. Jakab István azt hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék jövője összeforrt. A sikeres, tiszta, géntechnológiát mellőző, élhető vidék az egészséges és versenyképes Magyarország záloga. Kedves Olvasónk! Amennyiben fontos mellékletünk tartalma, várjuk a lehetőségeihez mért anyagi támogatását! Segíthet a Nyugati Magyarság előfizetésével is! Magyar Nemzeti Alapítvány székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Postacím: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Bankszámlaszám: 10405004-00012656-00000008 Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Telefon: (36)-70/453-6893, (36)-l1269-1243, (36)- 70/453-6000 Fax:269-1243 email: zsil@t-online.hu A legjobb minőségbiztosítás Az őshonos állatokból származó, iparilag nem manipulált, teljes beltartalmi értékű, egészséges élelmiszerek egyik legrégebbi magyarországi propagálója Szél István kunadacsi gazda. A tulajdonában lévő Ispán majorban már több bemutatót, konferenciát, háttérbeszélgetést rendezett. Az egyik alkalommal egymás mellett, ugyanolyan körülmények között sütött a hipermarketben vásárolt sertéscombból és a saját udvarában felnőtt, csak természetes takarmányokkal táplált mangalicából. Az eredmény: a vásárolt hús térfogatának és súlyának a 40-50 százalékát elveszítette sütés közben, míg a mangalica hús teljes egészében a fogyasztók asztalára kerülhetett. Szél István gazdaságban mangalicákat, rackákat, szürkemarhákat és őshonos baromfikat is nevel. A Kiskunság szélén gazdálkodó Szél István is a hazai élelmiszerbiztonsági helyzet gyors romlásáról beszél:-Karácsony előtt hatalmas mennyiségű, rossz minőségű, lejárt szavatossági idejű, ócska szemetet árultak a bevásárlóközpontokban. Ennek a nagy telephelynek (ahogy mostanában mondják logisztikai központnak) a lebukásával ez mindenképpen bebizonyosodott. Sajnos, azonban még mindig nem elég ez a figyelmeztetés a lakosságnak.-Érzékelték a saját forgalmuk növekedését a szinte minden áruházláncot beárnyékoló botrányt?-Észre lehetett venni a botrány hatását a termékeink iránti kereslet erősödésén. Ám, még mindig tömegek járnak a nagy hipermarketekbe bevásárolni. Őket, még mindig át lehet verni az olcsó árral. El kellene már gondolkodni azon, hogy miből készülhet az a vörösáru, amit kétszáz forintért árulnak kilogrammonként. Ebben az árban a szállítási költség és a kereskedő haszna is benne van. Az az áru levegővel, vagy mivel van megtöltve? Bagi Béla országgyűlési képviselő, a Magosz alelnöke is nagyon régóta szeretné, ha egészséges irányban változnak a magyarországi élelmiszerpiac.-Amikor tiltakoztunk az ellenőrző hálózat leépítése ellen, már akkor megjósoltuk, hogy ennek az élelmiszerbiztonság gyors romlása lesz a következménye. Nem csak mi vettük ezt észre, hanem a „beszállítók” is. Nagyon jó terepet találtak Magyarországon arra, hogy el tudják helyezni a gyanús anyagot -nem használom már a szemét és egyéb kifejezéseket, noha minden ilyen deffiniciót kimerít ez az árutömeg-. Nagyon jó terepet látnak Magyarországban arra, hogy elhelyezzék azt a romlott árut, aminek megsemmisítéséért odahaza fizetni kellene nem kis összegeket.-Az utóbbi hónapokban már a falusi kisboltokat is elérték ezek a jobb helyen selejt élelmiszerek.-Ez a disztribúció természetéből adódik. A kisboltok is valahonnan, általuk nem is ismert központokból szerzik be az élelmiszereket. Csodálatra méltó butaság, hogy a településeken dolgozó gazdáktól elviszik teherautóval a tejet és a helyi boltba -ez egy konkréteset- a kecskeméti lakásomhoz legközelebb eső kisboltban rakamazi zacskós tejet lehet kapni. Ez az élelmiszerutaztatás testvérek között is legalább háromszáz kilométer. Ha ezt nekem valaki el tudná magyarázni, hogy ez miért jó, miért korszerű, és főként miért gazdaságos, hát én annak gratulálnék... Évek óta késik az a jogszabály, amely Magyarországon a házi termékek gyártását és értékesítését több régebben uniós ország gyakorlatának megfelelően, a gazdák érdekeit is figyelembevéve megnyugtató módon szabályozná. Idézzük ismét Szél István kunadacsi gazdát!- Mániámnak is mondható már az egészséges élelmiszer, a háztól való értékesítés, a helyi piacok védelme, segítése. Annál jobb minőségbiztosítást aligha lehet elképzelni, minthogy a vásárló tudja, hogy kitől veszi a bizalmi terméket, legyen az sertés füstölt áru vagy éppen tejtermék. Amikor éveken keresztül ugyanoda tud visszamenni a fogyasztó, és közben látja az állatok tartási körülményeit, akár a takarmányukat megvizsgálhatja... Ennél jobb nyomonkövethetőség és minőségbiztosítás nem létezik! . ............ civwsr fc
