Nyugati Magyarság, 2007 (24. évfolyam, 2-12. szám)
2007-03-01 / 3. szám
2007. március Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident - Melléklet III. oldal az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) • közvetlen támogatások • intervenciós felvásárlás • bel- és külpiaci támogatások az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) • nemzeti vidékfejlesztési program támogatásai EMGA TÁMOGATÁSOK Az EMGA támogatási jogcímek közül a bel- és külpiaci támogatások és az intervenció esetében a közös piac szervezésével (Common Market Organisation, CMO) kapcsolatos reformok jelentenek változást. így változik a kukorica intervenció támogatása, megszűnt a cukorrépa ágazat támogatása és átalakulóban van a bor és zöldség-gyümölcs ágazat támogatása is. A piaci támogatások továbbra is Brüsszeli döntéssel és nemzeti végrehajtással működnek. A közvetlen támogatások közül a SAPS 2009-ig változatlan formában, évente emelkedő mértékben vehető igénybe. 2009-től felváltja az SPS (SPS: Single Farm Payment Scheme - Egyszerűsített Üzemalapú Kifizetési Rendszer) támogatási forma. SPS lényegében farm, üzem alapú támogatási rendszer, amelyben nem a föld, hanem az adott földterülettel gazdálkodó üzem lesz jogosult a támogatásra. A SAPS-ban az igénylőknek csak a “helyes gazdálkodási gyakorlat” irányelvnek kellett megfelelniük, az SPS rendszerben 2009-től azonban további 19 uniós irányelvnek is eleget kell tenni. Ezek többsége az üzem környezetre gyakorolt hatását pontozza. Az SPS bevezetéséhez nemzeti hatáskörben több döntést is meg kell. Mekkora támogatási részt lehet például a termeléshez kötni? Ilyen közvetlen dotáció lehet a gabona és olajos növények területalapú támogatásának legfeljebb 25%-a, ennek alternatívája lehet a durumbúza termelés 40%-os támogatása. A szarvasmarhatartók támogatásai közül némelyik termeléshez kapcsolt támogatásként különböző választható csomag részeként megőrizhető. A hazai termelés stratégiáját érintő döntések mellett az üzem fogalma is felvet problémákat. Az uniós joggyakorlat ugyanis a mezőgazdasági üzem vezetőjének különleges jogokat biztosít, ilyen például a termőföld elővásárlási joga. Ezt Magyarországon is meg kell adni. Arra is választ kell találni, hogy a föld-, vagy földhasználat és az ezzel együtt járó támogatási jog, adás-vételének milyen adóvonzata legyen. Az SPS-el kapcsolatos döntések azonban nem várhatnak 2009-ig. Az EU döntése alapján a hazai kiegészítést, a top-up kifizetése 2007-től az SPS, üzemalapú rendszerében történik. 2009-ig könnyítést jelent, hogy az igénylőknek a 19 termelési irányelvnek nem kell megfelelniük. Azonban a támogatásokat üzemsorosan és az előbb ismertetett nemzeti döntéseket meghozva kell kifizetni. EMVA TÁMOGATÁSOK Az EMVA létrehozása kapcsán az EU kidolgozta a 2007-13-as időszakra szóló vidékfejlesztési stratégiáját. A stratégia négy kiemelt prioritást fogalmazott meg: I. a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása; II. a környezet és a vidék minőségének javítása; III. a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása; IV. a helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében (LEADER). Az EMVA források elérése érdekében minden tagország elkészítette Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiai Tervét, majd annak elfogadása esetén a végrehajtást támogató Programot. Az EU elvárása, az egységes tervezés érdekében, hogy minden nemzeti stratégiai terv a kiemelt prioritások tenge-2007: a változások kezdete lyeire épüljön. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) 2006 elején készült el és került átadásra Brüsszelben, ahol várhatóan márciusban hoznak döntést annak elfogadásáról. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) párhuzamosan készült, így az UMVST elfogadása esetén azonnal Brüsszel rendelkezésére bocsátható. Az UMVST-ben az Unói által elvárt prioritásokra épülve három intézkedéscsoport került kialakításra, 15 beavatkozási akcióval: I. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása - I. Intézkedéscsoport beavatkozási akciói: A megújuló energiaforrások alkalmazásának és termelésének elősegítése; Az állattenyésztési ágazat életképességének erősítése; Az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása; Nagyobb hozzáadott érték előállítása a kertészetben; Mezőgazdasági infrastruktúra-fejlesztés és vízgazdálkodás; II. A környezet és vidék állapotának javítása - II. Intézkedéscsoport beavatkozási akciói: Agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és erdő-környezetgazdálkodási támogatás; A Kedvezőtlen Adottságú Területek és a tradicionális mezőgazdasági táj megőrzése; Beruházási támogatás a környezeti előírások és a vízgazdálkodás érdekében; Az erdősítés és a gyorsan növő fajok támogatása; A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása; A talajvédelem erősítése; Az állatjóléti kifizetések biztosítása; III. A vidéki térségek életminőségének javítása és a diverzifikáció ösztönzése - III. Intézkedéscsoport beavatkozási akciói: A diverzifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása; Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás; A helyi kapacitás kiépítésének támogatása; Az önállóan nem szereplő IV. Intézkedéscsoport a helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében, a tervek szerint a másik három intézkedéscsoport esetében a LEADER megközelítés alkalmazásával valósul meg. Az UMVST céljainak megvalósulását az EMVA 3805,8 millió euroval támogatja a hét év alatt. A forrásmegosztása a négy tengely mentén, a következők szerint alakul: Nemzeti támogatások A KAP reform előírásai szerint, 2007. május 1-jét követően már csak teljes mértékben EU konform nemzeti támogatási rendszerek működtethetők. A nemzeti támogatásokat szabályozó uniós rendelkezések (iránymutatás, jogszabályok) 2006. december második felében jelentek meg. Az új - 2007-től hatályba lépő - szabályok több területen jelentős szigorításokat tartalmaznak. A Földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium az uniós rendelkezések figyelembe vételével a 2007. évben működtetni kívánt nemzeti támogatásokat (a top up kivételével) két lépcsőben tervezi meghirdetni:-2007. január 1. és április 30. között alapvetően a jelenleg érvényes szabályok (25/2004. (III.3.) FVM sz. rendelet) alkalmazásával; 2007. május 1-jét követően már az új rendelkezések szerint kialakított és notifikált, EU konform támogatás formájában. A jelenleg létező nemzeti támogatási konstrukciók felülvizsgálata és EU konform átalakítása alapján 2007. május 1. után — az Európai Bizottság egyetértése esetén - az alábbi támogatási konstrukciók bevezetését és működtetését tervezi az FVM: Erdészeti feladatok támogatása; Termőföld hasznosítás támogatása; Hal- és vadgazdálkodás támogatása; Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok támogatása; Állategészségügyi támogatások; Agrárfinanszírozás támogatása; Közösségi agrármarketing támogatás. Változások a KÖZÖS PIAC SZERVEZÉSÉBEN A közös piac szervezésének reformjának fő célkitűzése, hogy a közös piacszervezésekre (CMO) vonatkozó huszonegy hatályos rendeletet felülvizsgálja és egyetlen, átfogó rendeletben történő összefoglalja, ezáltal ésszerűsítse és egyszerűsítse a jogi keretet, anélkül, hogy módosulnának az annak háttérében álló politikák. A javaslat célja, hogy gondoskodjék a piacpolitika olyan hagyományos területeinek harmonizált szabályozásáról, mint az intervenció, a magántárolás, a behozatali vámkontingensek, az export-visszatérítések, a védintézkedések, az állami támogatásra és a versenyre vonatkozó szabályok, valamint az adatközlés és szolgáltatás. Az e területekre vonatkozó fennálló ágazatspecifikus szabályokat jogszabályonként vagy politikai kérdésenként átdolgozzák, és lehetőség szerint horizontális rendelkezésekben egyesítik. A közös piaci szervezés reformjával párhuzamosan több ágazati reform is előkészület és végrehajtás alatt van: Zöldség és gyümölcs ágazat reformja, annak érdekében, hogy jobban összhangba kerüljenek ezeket az ágazatok a megreformált közös agrárpolitika többi részével. A javaslat a gyümölcs- és zöldségágazat versenyképességének és piacorientáltságának a fokozására, valamint a válsághelyzetekből eredő bevétel-ingadozások csökkentésére, a fogyasztás növelésére, a környezetvédelem ösztönzésére, illetve amennyiben lehetséges, a szabályok egyszerűsítésére és a közigazgatási terhek csökkentésére törekszik. A bor ágazat reformja, amelynek célja az európai uniós bortermelők versenyképességének növelése, az EU-ban termelt borok hírnevének megszilárdítása, az e borokat megillető piaci részesedés visszaszerzése, egyensúly teremtése a kínálat és a kereslet között. A cukor ágazat reformja, amelynek célja, hogy összhangba hozza az elmúlt közel 40 év során nagyrészt változatlan rendszert a megreformált közös agrárpolitika többi részével. A reform kulcsa a garantált minimális cukorár 36 %-os csökkentése, a termelők számára nyújtott kompenzáció, és legfőképpen a szerkezetátalakítási alap, amely a versenyképtelen cukortermelőket az ágazat elhagyására ösztönzi. Intézményfejlesztés A pénzügyi végrehajtás szempontjából hazánkat érintő egyik legfontosabb változás, hogy az EMVA és EMGA kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen keresztül kell teljesíteni. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében, hazánkban egyetlen - 2005. decemberétől immár véglegesen akkreditált - mezőgazdasági kifizető ügynökség működik az MVH. Az MVH e státuszát az EMGA vonatkozásában az új finanszírozási rendben is meg tudja tartani. Azonban az EMVA kifizetései tekintetében is szükséges kijelölni és akkreditálni egy kifizető ügynökséget annak érdekében, hogy Magyarország az alap támogatásait 2007-től kezdődően le tudja hívni. A MVH akkreditálásához jelentős jogszabályváltozásokra és intézményfejlesztésre van szükség, amelyek jelenleg is zajlanak, többek között: EMGA-EMVA törvény és végrehajtási FVM rendeletek; MVH informatikai rendszerének és az IIER fejlesztése; Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal felállítása; az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézetének Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetté történő fejlesztése, Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszer kiépítése; Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat felállítása. Intézkedéscsoport a) Közpénzből történő hozzájárulás (euro) Forrásmegosztás Összes közpénzből történő hozzájárulás Az EMVA- hozzájárulás mértéke (%) Az EMVA-ból nyújtott összeg 1. intézkedéscsoport 2,384,995,192 75 1,788,746,394 47% 2. intézkedéscsoport 12522,337,356 80 1,217,869,885 32% 3. intézkedéscsoport 583,562,653 75 437,671,990 17% 4. intézkedéscsoport 261,651,734 80 209,321,387 (5,5%)* Technikai seeítséenvúitás 202,978,315 75 152,233,736 4% Összesen 4,955,525,250 3,805,843,392 *A IV. Intézkedéscsoport forrásai - 5,5 % - az I-III. Intézkedéscsoportra előirányzott összegből kerülnek levonásra, rendre 25-5-75 százalékos arányban Uniós vidékfejlesztést támogató források 2007-2013 között KAP célkitűzések EMVA célkitűzések EMGA célkitűzések Regionális politika .................................................. lka : Nemzeti Vidékfejlesztési és Agrár Stratégia Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Nemzeti döntési szint (pl. SPS) Új Magyarország Fejlesztési Terv 1. tengely E re cn OJ II. tengely Ili. tengely IV. tengely O £ « I o5 <ü I sí S '5T b* I Közvetlen támogatások Belpiaci támogatások Külpiaci támogatások Intervenció ÜMFT Operatív Programok vidékfejlesztést érintő fejlesztései Agrár és vidékfejlesztési támogatási források 2004-2006 között Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Nemzeti támogatás Garancia Részleg Orientációs Részleg Vidékfejlesztési intézkedések, II. pillér Belpiaci intézkedések Külpiaci intézkedések Intervenció * A top-up támogatás hazai forrásból, EU szabályozással kerül kiosztásra Notifikált nemzeti támogatások Agrár és vidékfejlesztési támogatási források 2007-2013 között Európai Mezőgazdasági Európai Mezőgazdasági Nemzetj támogatás Garancia Alap Vidékfejlesztési Alap Közvetlen támogatások: SAPS (SPS-2009), top-up (SPS-2007)* Belpiaci intézkedések Külpiaci intézkedések 1. Tengely mezőgazdasági termelés 2. Tengely környezet 3. Tengely társadalom 4. Tengely LEADER+ 2007-ben notifikált nemzeti támogatások * A top-up támogatás hazai forrásból, EU szabályozással kerül kiosztásra, 2007-töl az SPS szabályozása szerint. A SAPS szabályozása 2009-től változik SPS alapúra
