Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

2005. március Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 3. oldal Harsány és dadogó rémek: Gyurcsány és Hiller CZÉRE BÉLA Nem csoda, hogy mostanában nem kí­vánkoznak az emberek sem a szocia­lista miniszterelnöki, sem a szocialista pártelnöki székbe. Az Apró-Dobrev családban elterpeszkedett, mondhatni, szinte hazatalált Gyurcsány Ferenc pél­dául már fél év alatt rekordot döntö­getett a szarvashibák kollekcióba gyűj­tésében: a szocialista féijeket arra biz­tatta, hogy bátran cseréljék le öre­­gecske feleségüket, a csirkecsontokat rágcsáló nyugdíjasokat azzal biztatta, hogy ne csüggedjenek, hiszen az élet­­színvonal sosem látott mértékben emelkedik, a szaudi focistákat pedig nemes egyszerűséggel terroristáknak nevezte. A kérdés persze rögtön felme­rül: vajon nem a hitgyülis, rokonlelkű vezető, Németh Sándor inspirálta-e Gyurcsány Ferencet ilyen kinyilatkoz­tatás megtételére? Hiszen a szuggesz­­tív egyéniségével mindenkit lehengerlő Németh Sándor, Izrael segédcsapatai­nak vezéregyénisége szokott ilyen könnyed summázatú kijelentéseket tenni, hogy például az arabok általá­ban terroristák. Vajon a lelki rokon Gyurcsány Ferenc tényleg tanult a ve­zértől, vagy egyszerűen, magától pro­dukál ilyen szellemi alultápláltságot? Persze a hülyeség ragályos. Gyur­csány Ferenc legalább megpróbált szel­­lemeskedni, de az Arab News szaudi cikkírója nem egyszerűen csak a ma­gyar miniszterelnök ellen fordul ot­romba fföcsögésével, hanem a magyar­ság egészét próbálja szánalmas, hazug erőlködéssel befeketíteni (Magyar Nemzet, febr. 25.). „Magyarország nem éppen a katonai vagy kulturális virtus hazája, a paprikán vagy a Gábor nővé­reken kívül az egyetlen olyan dolog, amellyel hozzájárult az emberi történe­lemhez, és amit számon is tartanak, a hunok. Nem éppen olyan nemzet, amely hatással van a civilizációra” - így az Arab News cikkírója. Igaz, hogy újabb üzenetében Mohammed T. al-Ra­­sid, a „riádi próféta” már azt mondja, hogy tréfának, „iróniának” szánta ot­romba és elképesztően ostoba írását. De szegény Hiller Pistinek sem irigylésre méltó a helyzete. Azzal, MSZP-elnökként rendet vágott a vasi párttagság létszámcsalási és anális ügyeiben, csalárd csapdába hullott. Történt ugyanis, hogy Fiala János ri­porter a közszolgálati televízió Nap­kelte című műsorában (febr. 22.) emí­­gyen fordult a párt elnökéhez: „Hajrá MSZP!”. Hillert nyilván annyira meg­lepte ez a biztatás, hogy ilyen szónok­latokra ragadtatta magát: pártja roma­politikája nem jutott el a „célcsoport­hoz”, hanem „dokumentumok formáit öltötte”. Fiala János mellett a másik két kérdező, Bánó András és Kocsi Ilona is fuldokolt a röhögéstől. Gyurcsány és Hiller ugyanis egy internetes politikai játékot talált ki a nem is olyan rég még az MSZMP pártközpontjának kulturá­lis osztályán kotkodácsolt Lendvai Il­dikóval közösen. Az internetes játék­nak amőba a neve (Alapítvány a Mo­dem Baloldalért). Persze a kérdés az, hogy Gyurcsány Ferenc mikor mondja azt a kommunikációs gondokkal küsz­ködő Hiller Istvánnak, hogy hülyének itt vagyok én, több nem kell ide! Ugyanakkor sajnos az a helyzet, hogy Gyurcsány és Hiller előretörését látva az SZDSZ már régóta fészkelő­dön:, hogy valami hasonló tromfot vág­jon ki, hogy hallassa lágyan fuvolázó hangját. Némi habozás után úgy dön­töttek, hogy harcba szállnak a marihu­ánás cigarettáért, a homokosok házas­ságáért, a kisgyermekek melegek általi örökbe fogadhatóságáért, a szektavá­lasztás szabadságáért (bár ők nem egé­szen így nevezik ezt), a szabad euta­náziáért és abortuszért. A szabad abor­tuszért akkor, amikor tragikus mérték-Eladó, a ferihegyi repülőtér szomszédságában, főútvonalon fekvő ipari telephely. 9000 nr földterületen 700 m2 csarnok + 80 m2 iroda, felszerelve. Önállóan a fenti ingatlan­együttes, vagy a jelenleg itt működő, Magyarország második legnagyobb tűzvédelmi cégével együtt is, vételi szándék esetén. Információ: mailto:tuzvedo@ anyagvedelem.hu ben fogy a magyarság, amikor egyre több a súlyosan beteg kábítószeres, amikor az amerikai és izraeli érdeke­ket képviselő szekták gomba módra szaporodnak, amikor a homokosok már nem elégednek meg a férfi és férfi, nő és nő közötti „házasság” követelé­sével, hanem az örökbefogadás ürü­gyén már kisgyerekkortól folytatható perverz, pedofil kapcsolatra spekulál­nak. Ez a szadeszes különítmény a ma­gyarság pusztulását szeretné a maga szerény eszközeivel elősegíteni. Vajon Izraelben, Jeruzsálemben mit szólnak az SZDSZ „liberális” programjához? Ezért ott, alighanem jó fenéken billen­tenék őket. Sajnos egyértelmű azon­ban, hogy ez a párt, az SZDSZ alig­­alig különbözik az MSZP-től. Várható volt ezek után persze a de­viancia-pártiak rohama. Hóm Gábor SZDSZ-ügyvivő lemondásra szólította fel az országgyűlés emberjogi bizott­ságának alelnöki posztjáról a riasztó szadeszes programot a nevén nevező Semjén Zsoltot. Semjén Zsolt válasza: az SZDSZ láthatóan egy „magyar But­­tiglione-ügyet akar kreálni”. Nagyon reméljük, hogy a - Semjén szavával - „halálkultúrát” képviselő szadeszesek nem fognak ebben a meccsben győzni. Az Örbán Viktor és Gyurcsány Fe­renc közötti párviadalban egyébként a Fidesz elnöke fölényesen győzött, hi­ába mondta a balliberális sajtó az el­lenkezőjét, s hiába próbálták a „köz­szolgálatos” és kereskedelmi adós ha­­zudozók az ellenkezőjét elhitetni ve­lünk. A „közszolgálatosok” azt a Paul Lendvait is bevetették, aki a Szabad Nép munkatársa volt Lendvai Pál né­ven, s aki - Csurka István szerint - az ávósiskola tanára volt az ötvenes évek­ben. Ez a Lendvai - mint „ítélőbíró” - „enyhe Gyurcsány fölényt hirdetett”. Orbán Viktor valójában nagy ívű és szellemes országértékelő beszédet tar­tott február 16.-án. Hogy a beszéd mégsem töltött el mindenkit teljes megelégedettséggel, annak nagyon egyszerű a magyarázata: számos ké­nyes kérdésről Orbán és a Fidesz - nemzetközi megkötöttségei miatt - saj­nos sem most, sem a jövőben nem be­szélhet. Ezt persze nem könnyű elfo­gadni. Mondhatnám azt is, hogy szinte Az 1945-ös szovjet megszállás utáni közel fél évszázad, illetve a „rendszer­­váltás” utáni másfél évtized időszaká­ban 2005. február 13-án először került sor nyílt tiltakozásra a felszabadulás­nak hazudott történelemhamisítás ha­zugsága ellen. A tüntetők igazát utó­lag bizonyította, hogy az 1956-os for­radalom vérbefojtásából a részét dere­kasan kivevő Apró-klánba benősült Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a legutóbbi moszkvai látogatása folya­mán megköszönte Putyin elnöknek, hogy a Vörös Hadsereg 1945-ben „fel­szabadította” Magyarországot. A Déli pályaudvar előtt a meg­szálló szovjet alakulatokkal kollabo­ráló, úgynevezett Budai Önkéntes Ez­red hazaárulóinak - akiknek száma a legújabb kutatások szerint nem volt több néhány tucatnál - emlékére föl­állított emlékmű mellett mintegy 20- 30 budapesti polgár tüntetett a ma­gyarság megalázását is célzó, máig tartó hazugság, az 1945 februárjában Budapestet elfoglaló orosz megszál­lók barbár cselekedeteit elkendőző, és őket felszabadítóként beállító történe­lemhamisítás ellen. A tiltakozók közül néhányan ko­rommal befeketített arccal jelentek meg a tüntetésen, hogy így emlékez­tessenek a „felszabadítók” barbarizmu­sára. A magyar lányok és asszonyok az ásziai horda általi megerőszakolásukat ugyanis akkoriban úgy kívánták kivé­lehetetlen. De nézzük most inkább a tényleg nagy ívű beszéd pozitívumait! Orbán Viktor azt javasolja Gyur­csány miniszterelnöknek és kormányá­nak, hogy az általa - általuk - „mo­demnek” nevezett Magyarország ered­ményeinek mérésére vezessenek be egy új mértékegységet, a „hantamé­­tert”. Mert a valóság az, hogy egymil­lió magyar ember van, aki ha kifizeti a rezsijét, 3400 forintnál kevesebb pénze marad a megélhetésre. „És há­rommillió ember él Magyarországon, aki, ha egy főre lebontjuk a keresetét, akkor fejenként havonta a minimálbér felénél, vagyis 23 ezer forintnál keve­sebb összegből tartja fönn magát”. A kormányváltás óta 33 alkalom­mal emeltek adót, 2004-ben hosszú évek után először csökkent Magyaror­szágon a bérek reálértéke. A hivatalos inflációt jóval meghaladó mértékben nőttek az árak. Nőtt a munkanélküli­ség. Ráfizetéses év volt ez a gazdák­nak, mert nem kapták meg a támoga­tást, amely járt volna nekik az uniós csatlakozás következtében. Ráfizetéses év volt ez a vállalkozóknak is, és nem­csak az adóemelések miatt, hanem azért is, mert nem kapták vissza a tör­vény szerint járó áfát. A gyógyszerá­rak és a rezsi emelkedésével a nyugdí­jasok még rosszabb helyzetbe kerültek. Orbán Viktor szerint „kormányzati politikává vált, hogy szembeállítsák egymással a vidékieket és a városiakat, a hívőket és a nem hívőket, a határon belülieket és a határon kívülieket, a sze­gényeket és a gazdagokat, sőt éppen a védteleneket, a gyengéket és az ártatla­nokat támadták a leghevesebben”. Ezek a szocialisták: „sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretnek”. Az államadósság ijesztő mértékben emelkedik. „Ha lebontjuk egy főre, ak­kor ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar embert, a csecsemőtől a nyug­díjasig, 350 ezer forint/fő plusz adós­ság terhel 2002 óta”. A Fidesz már tervet dolgozott ki a vállalkozók terheinek csökkentésére, a magyar gazdaság újbóli versenyké­pessé tételére. Nem a bérek a maga­sak, hanem az adók, azokat kell csök­kenteni, ha azt akarjuk, hogy ne ful­ladjunk bele az államadósságba - ál­deni, hogy a valóságosnál öregebbnek sminkelték magukat. A Budai Önkéntes Ezred emlék­műve előtt lezajlott februári tiltakozás résztvevői transzparenseket is magasba tartottak, amelyeken például ez volt ol­vasható: A „felszabadítás” következményei: 50.000 megerőszakolt nő Budapesten Erről jut eszembe Az Isten kifürkészhetetlen akaratából még mindig Magyarország miniszte­relnökének nevezett Gyurcsány Ferenc nemrégi moszkvai látogatásán kijelen­tette, hogy „a történelem sok részlete vitatható, de azt nem szeretnénk vi­tatni, hogy Magyarországot a Szovjet­unió és a Vörös Hadsereg szabadította fel a fasizmus alól 60 évvel ezelőtt. Ezért köszönet és hála jár, és nem en­gedjük meg, hogy kisstílű viták tárgya legyen.” Ivan Ivanovics és Szergej Szerge­­jevics hatalmas kincsesládát talál Ma­gyarország felszabadítása és - mond­juk - a sárospataki könyvtár kirablása közben. Gyorsan félrevonulnak vele egy terebélyes bokor tövébe.- Na, akkor ezt most szépen eloszt­juk - mondja Ivan Ivanovics - testvé­riesen.- Nem, nem - rázza a fejét heve­sen Szergej Szergejevics - fele-fele! lítja a Fidesz. Be kell vezetni a családi adózást, ami azt jelentené, hogy nem­csak azt nézik, hogy ki mennyit keres, hanem azt is, hogy hány embert tarta­nak el ebből a jövedelemből. De lehetetlen számba nem venni azt is, ami az Orbán-beszédből kima­radt. Azt a tényt, hogy Magyarorszá­got azok a multik uralják, akik gya­korlatilag nem, vagy alig fizetnek adót, miközben nemzetközi hatalmuk révén mindenben az MSZP-SZDSZ- féle rablóbanda mellett foglalnak ál­lást, illetve elképesztő média- és gazdasági befolyásuk révén kikény­szeríttetik ezt az állásfoglalást. A ma­gyar ipart, kereskedelmet felszámol­ták, hatalmas eladósodásunknak is - Csurka István szerint is - ez a fő oka (Magyar Fórum febr. 24.). A magyar kultúra súlyos veszélyeztetéséről, az ultraliberális és posztmodem körök elleni védekezésről szintén nincs Or­bán Viktornak egyetlen szava sem, mint ahogy akkor sem volt, amikor ’98 és 2002 között a Fidesz-kormány volt hatalmon. Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter - aki Hámori Józse­fet követte e székben - nem átallotta kinevezése után azt nyilatkozni, hogy a népi-nemzeti és az „urbánus”, libe­rális „csapatok” egyaránt kaptak se­beket ebben a kultúrharcra emlékez­tető küzdelemben, ’90 és ’98 között. Nagyon sunyi megjegyzés volt ez Rockenbauer Zoltán részéről: egy ma­ximum 5 százalék körüli erőt egy 95 százalékos erővel úgy összehasonlí­tani, hogy a kettő - egy sajátos mu­tatvánnyal - egy erőkategóriába kerül­jön. Mert hiába nyerte meg a válasz­tásokat a Fidesz ’98-ban, Rockenba­uer és liberális barátai gondoskodtak arról, hogy a népi-nemzeti alkotóknak számító írók ne nyerjenek szinte sem­mit a választási győzelemmel. Sem tá­mogatást, sem könyvkiadási lehetősé­get, sem egyebet, legfeljebb azok a ki­választottak, akik nemzeti aggodalmú kritikájukkal sosem fenyegették e nemzetinek mondott, de valójában nemzetközi hatalom létét. S ami a mostani, a jó egy évvel a vá­lasztások előtti helyzetet illeti: Orbán Viktor egy szót sem szólt arról, hogy az MSZP-t és az SZDSZ-t minden lehet-és + ? országosan? Gulágra elhurcolt 100.000 magyar. Ártatlanok, civilek, papok kivégzése! Szétszakított csalá­dok. Diktatúra. Rákosi, Kádár, ÁVO, fekete autók, 1956,45 év rettegés. A tüntetést a világhálón szervezték, s ezzel kapcsolatban meg kell említeni egy igen sajnálatos és elgondolkodtató tényt. A magát Nemzeti Hírhálónak ne­vező, piros-fehér-zölddel keretezett, és a Hiszünk Magyarország Feltámadásá­ban! mottót használó internetes lista a szervezők tiltakozásra szóló fölhívását nem volt hajlandó közzétenni. S amint később a hírhálót működtető Kovács Já­nos (Kovy) magyarázkodó szavaiból ki­derült azért nem tették föl, mert a föl­hívás szövege antiszemita (!) volt. Egy nappal korábban, február 12- én ugyancsak a Budai Önkéntes Ezred emlékműve előtt Schiffer János buda­pesti alpolgármester tartott a szovjet „felszabadítókat” és a néhány tucatnyi nemzetárulót tömjénező beszédet, majd a már mindannyiunk által ismert társadalmi szervezetek és személyek elhelyezték a nemzetiszín szalaggal ékített koszorúikat és virágcsokraikat. A felszabadítás hazugsága ellen tüntetők mintegy fél órás jelenlét után távoztak a helyszínről. Rendőrségi be­avatkozásra sem került sor. Minden­esetre az egyértelműen történelmi je­lentőségű eseményt a hazai sajtó szé­pen lenyelte. Hering József séges eszközzel támogató médiahata­lom megtörésével kapcsolatban milyen ötletei vannak, van-e egyáltalán valami­féle elképzelése. Jól tudjuk, hogy ma már a média olyan hatalmi ág, amely képes a választások eldöntésére is. 1994-ben és 2002-ben, a Hóm- és a Medgyessy kormányok hatalomra ke­rülésekor szinte mindenkit kirúgtak a közszolgálati televízióból. Amikor ’98- ban a Fidesz győzött, semmiféle retor­ziót nem alkalmazott, a legelemibb ön­védelmi lépéseket sem tette meg, s ez feltehetően így lesz 2006-ban is. Köz­szolgálatos SZDSZ-es és MSZP-s ügy­nökök nyugodtan a képünkbe röhöghet­nek majd a Fidesz győzelme után is. Nem lehet, hogy mindez azért volt és azért lesz így, mert túl sok liberális el­kötelezettségű, SZDSZ-szimpatizáns politikus van a Fideszben? Ami pedig a kereskedelmi televízi­ókat illeti, e téren a jobboldali-nemzeti­­keresztény pártok helyzete teljesen re­ménytelen. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között lehet-e egyáltalán Európában - de különöskép­pen Magyarországon valódi demokrá­ciáról beszélni. Magyarországon egé­szen biztosan nem lehet: egy manipu­lált, agymosott, jórészt iskolázatlan, pri­mitív tömeg döntheti el a multinacioná­lis cégek akarata szerint a választásokat. Február 21.-én az ország szinte minden pontjáról a fővárosba sereg­lettek a kifizetetlen járandóságukat, az EU-támogatások realizálását rég­óta jogosan követelő gazdák. A nagy nehezen megindult tárgyalásokat Né­meth Imre földművelésügyi minisz­ter azonban ostoba és agresszív mó­don félbeszakította, arra hivatkozva, hogy újabb gazdatüntetők érkeznek az ország különböző pontjairól Buda­pestre, a Felvonulási térre. A Kossuth téri, második, 25-ei tüntetésről pedig azt állította, hogy azt a „szélsőjobbol­dal” szervezte. Németh Imre arcátlan hazugságához csatlakozott az a Hil­ler István szocialista pártelnök is, aki három nappal korábban még nyilvá­nosan elismerte, hogy a gazdák EU- támogatását nem fizették ki. S annak ellenére, hogy a gazdák elhalasztot­ták a vasárnapra, február 27-ére szer­vezett újabb demonstrációjukat, a mi­niszter újabb ürügyet talált a köteke­­désre: megint ragaszkodott a Földmű­velési Minisztériumhoz, mint egyet­len, lehetséges tárgyalóhelyiséghez. Ezek után a gazdák kijelentették, hogy a továbbiakban nem hajlandóak Németh Imrével tárgyalni, csak a mi­niszterelnökkel. Gyurcsány Ferenc viszont megtagadta a tárgyalások le­hetőségét, újból az alkalmatlan Né­meth Imréhez utasította a gazdákat. Ennek a mérkőzésnek még egyálta­lán nincs vége, ez még jó ideig foly­tatódni fog. Ha a mezőgazdasági támogatások ki nem fizetésén és az állandósult zöld­ség- és gyümölcsbehozatalnak a gaz­dákat sújtó dömpingjén túlmenően a várható agrárkatasztrófa igazi mértékét akarjuk felmérni, akkor legjobb, ha Csurka Istvánnak a Magyar Fórum február 24.-ei számában megjelent kő­kemény következtetéseit vesszük fi­gyelembe: „A Gyurcsány-kormány még gyorsabban akarja tönkretenni a magyar agráriumot, mint ahogy azt Brüsszel, valamint a háttérben Izrael és Amerika elvárja tőle. A végső cél: a magyar Alföldet és az egész magyar ter­mőföldet átjátszani a nagy nemzetközi alapanyag-termelő monopóliumok és azok zsidó tulajdonosai részére, és gén­­manipulált alapanyagot termelni az eu­rópai piac számára, hogy a gyengébb ta­lajú nyugat-európai földek megmarad­janak mai, eredeti állapotukban, s meg­őrizhessék népességeltartó képességü­ket. Ez rideg gyarmatosítás. Végrehaj­tója a szociálliberális kormány”. Fonyódon tóparti, emelt szintű idősek otthonában helyek még leköthetők. Érdeklődni lehet: 451-3734, 06-20-555-7209, 06-30-25 l-8622-es telefonszámokon. Tiltakozás a felszabadulás hazugsága ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom