Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. február RADA TIBOR Az érem mindkét oldalát tekintve Az egyik észak-amerikai magyar újságban nemrégiben egy cikk jelent meg, amely megálapította, hogy manapság igen divatos lett Európában Bush amerikai elnök leértékelése, szidása. Az író szerint Bush és kormányzatának magatartása valóban rászolgál a kritikára, de azért mértékletességre inti az európaiakat azzal az Amerikával szemben, amely oly sokat tett Európáért a két világháborúban, a Marshall-terv bőkezűségével és a hidegháború megnyerésével. Véleményem szerint a 108 soros eszmefuttatás elvitathatatlan igazságokat tartalmaz és azokkal én is egyetértek. Van azonban a cikkben egy sor, amelyet szeretnék tovább gombolyítani. Méghozzá - az író sugallata szerint - az érem mindkét oldalát tekintve. Az író ugyanis az Amerika-ellenes európaiak hálátlanságára vonatkoztatva - köztük honfitársainknak is - felteszi a kérdést, hogy mit kapott a nemzetünk Amerikától? Ezen azután pár napig gondolkoztam és az alanti számbavételt állítottam össze. Jó pontok felénk Amerika részéről a történelmet vizsgálva: 1. Az 1848-49-es szabadságharcunk után, 1852-ben az amerikai kormány meghívására nagy szimpátiával fogadták Kossuth Lajos kormányzó és emigráns társainak látogatását amerikai földön. Kongresszusi és szenátusi gyűlésen, Lincoln elnök jelenlétében magasztalták Kossuthot, ugyanakkor elismerték nemzetünk igazságát az osztrák elnyomás és az orosz zsarnokság beavatkozása ellen. Kossuthot 221 napig ünnepelték amerikai diadalútja során. Néhány települést róla neveztek el, száz évvel később, 1958-ban emlékbélyeget adtak ki róla. A szabadság nagy bajnokának nevezték. 2. Az első világháború utáni román megszállás idejében Budapesten Harry Bandholtz amerikai tábornok, a Szövetségi Bizottság tagjaként megakadályozta a Nemzeti Múzeum románok általi kirablását és egyéb fosztogatásokat. 3. A második világháború után John Montgomery amerikai diplomata, volt budapesti követ Hungary, the Unwilling Sate Ute (Magyarország, a vonakodó csatlós) címen könyvet írt, amelyben tapasztalatai alapján igazolta a Horthy-korszak politikáját és a magyar igazságért való küzdelmét, ellentétben a nyugati politikusokkal és közvéleménnyel. Montgomery az emigrációban élő kormányzói családnak pénzsegítséget küldött. 4. Az amerikaiak a múlt századforduló idejében, a két világháború és az 56-os szabadságharc után sok tízezer magyar bevándorlót fogadtak be és új hazát nyújtottak nekik. 5. A Trianoni Békeszerződést az USA, Wilson elnök nemtetszése miatt nem írta alá és nem ratifikálta, de elfogadta az abban foglalt őket megillető jogokat és előnyöket. 1921-ben Budapesten az USA Magyarországgal különbékét kötött. 6. Amerika kormánya 1946-ban visszaadta Magyarországnak az onnan elmenekített Aranyvonatot, vagyis a Nemzeti Bank aranykészletét. Ennek következtében a magyar kormány meg tudta állítani az inflációt és megteremthette a forintot. 7. A kommunista fogságból kiszabadult Mindszenty József bíborosnak a budapesti USA követség 15 évig menedéket nyújtott. 8. Carter elnöksége alatt, 1978-ban Amerika visszaadta a háború végén zsákmányolt és az amerikai Fort Knoxban őrzött Magyar Szent Koronát. A korona hazatérésének az 1998-as rendszerváltás után nagy jelentősége lett. A felsorolt jó pontokat tudatosan, vagy anélkül a következőkkel viszonoztuk Amerikának: 1. Az észak-amerikai függetlenségi háborúban a külföldiek Lazun légiójában 140 magyar huszár harcolt, köztük két tiszt: Polereczky János és gróf Benyovszky Ferenc. Ezeken kívül Fabriczy Kováts Mihály ezredes több sikeres haditett után, 1779-ben az angolok ostroma alatt álló Charleston város felmentésére lovasrohamot vezényelt és a város falainál hősi halált halt. 2. Az észak-amerikai polgárháborúban (1861-65) résztvevő magyar katonák számtalan hadisikereinek felsorolására itt nincsen hely. Csupán Asbóth Sándor ezredest emelem ki, aki hadosztály-parancsnokként oly sikeresen működött, hogy az USA nemzeti hősévé vált és tábornaggyá kinevezve „az Unió első marsallja” lett. Argentínában halt meg, mint amerikai nagykövet. Földi maradványait nemrégiben hozták el Argentínából és az Arlingtoni temetőben helyezték el. A magyarok nagyszámú részvétele az uniós hadseregben a következő számokkal bizonyítható: a harcokban résztvett 7 tábornok, 3 törzstiszt, 43 főtiszt és 800 fő legénység. 3. Amerika tisztelete mindig erős volt Magyarországon. Ennek bizonyságául szolgál, hogy az Egyesült Államok első elnökének, Washington Györgynek 1906-ban szobrot emeltek a budapesti Városligetben. 4. A művészet különböző ágazataiban az Amerikába bevándorolt magyarok közt számtalan kiválóság járult hozzá Amerika szellemi nagyságához és sikereinek előmozdításához. A makói származású Pulitzer József a legnagyobb újságírói díj megalapítója lett, ugyanakkor ő teremtette elő a franciák által adományozott Szabadság-szobor megvilágításához szükséges pénzt. A zeneművészet területén Ormándy Jenő hegedűművészt emelném ki, aki majd négy évtizedig vezette a philadelphiai szimfonikus zenekart, mint a világ egyik legkitűnőbb karmestere. A színházban és a filmiparban jeleskedők neveit meg sem kísérlem felsorolni. Hosszú oldalak kellenének hozzá. Néhány amerikai magyar képzőművész mint Juharos István, Bodó Ilona és Sándor a templomok és a középületek falain függő festményeikkel dicsőítik Amerika történelmét. 5. A második világháború idejében a magyarországi iskolázottságú fizikusok, mint Szilárd Leo, Teller Ede, Wigner Jenő, Neumann János Amerikát egy óriási jelentőségű fegyver, az atombomba előteremtéséhez segítették. Teller Ede ezt megtetézte a hidrogénbomba megépítésével. Kármán Tódor az űrkutatás egyik megalapítója, nagyban hozzájárult Amerika tekintélyének fokozásához. 6. A magyar származású Nobel-díjas tudósok közül legalább négy: Békésy György, Oláh György, Szent- Györgyi Albert és Wigner Jenő (de talán több) amerikai tartózkodásuk, kutatásuk és elért eredményeik következtében hozzájárultak az Egyesült Államok tudományos sikereihez és tekintélyéhez. 7. 1902-ben, Kossuth születésének száz éves évfordulója alkalmából a clevelandi magyarság egy Kossuth szobrot állított fel a város egyik közterén Ohio állam és a város vezetőségének segítségével. 1923 óta Kossuth szobor áll New Yorkban, 1990 óta egy mellszobra a Capitoliumban. Mindszenty prímás látogatása után először New Brunswickban, majd Clevelandban is szobrot emeltek tiszteletére. Megemlítendő azonban, hogy ezeket a műveket magyar művészek mintázták meg és azok magyar közpénzen készültek. Létrehozásukat csak részben osztályozhatjuk amerikai cselekedetnek. Igaz ugyanakkor, hogy az engedélyezések után a leleplezéskor ott voltak a hatóságok, az egyházi és a politikai képviseletek - a Mindszenty szobrok esetében - messze megelőzve Budapest és a magyar városok kormányzatait, amelyek Mindszenty megkülönböztetett tiszteletére még a mai napig sem hajlandók. Az eddigi felsorolásból az észlelhető, hogy jócselekedeteikkel a magyarok messze megelőzték az amerikaikat. A vizsgálódásnak azonban még nincsen vége. Szeretném a rossz pontokat is mérlegre tenni. 1.1941. december 7-én Japán Pearl Harbour-i támadása következtében Amerika belépett a második világháborúba. Magyarországot, amely a bolsevista veszély miatt 1940-ben csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez (Németország, Olaszország, Japán) a Szovjetunió nyomására Anglia, 1941. november 21-én jegyzékben felszólította a Szovjet elleni háborúból való kilépésre. Magyarország a jegyzékre nem válaszolt, minek következtében Anglia december 7-től a hadiállapot beálltát jelentette be Anglia és Magyarország között. Ugyenezt jelezték az angol domíniumok is (Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika). December 11-én a Bárdossy kormány közölte az Egyesült Államok budapesti követével, hogy „az Egyesült Államok, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal is fennállónak tekinti”. Tehát burkoltan hadat üzentünk Amerikának ahelyett, hogy vártunk volna, hogy ezt a fatális lépést ők, az amerikaiak tegyék meg ellenünk. Az így bekövetkezett háborús viszony ellenére Magyarország soha nem tett támadó lépést Amerika, illetve az angolszászok ellen. Washingtonnak meg kellett volna értenie, hogy a beállott hadiállapot kihirdetése kényszerhelyzetünknek volt a folyománya. 2. Az USA légiereje a Szovjetunió közép-európai előretörésének előkészítésére és támogatására 1944 áprilisától kezdve, hónapokon keresztül tönkrebombázta Magyarország hadiiparát Eladó, a ferihegyi repülőtér szomszédságában, főútvonalon fekvő ipari telephely. 9000 m2 földterületen 700 m2 csarnok + 80 m2 iroda, felszerelve. Önállóan a fenti ingatlanegyüttes, vagy a jelenleg itt működő, Magyarország második legnagyobb tűzvédelmi cégével együtt is, vételi szándék esetén. Információ: mailto:tuzvedo@ anyagvedelem.hu V &V Fogorvosi rendelő Bp.VII. Damjanich u. 31 /a.Tel.: 321-6819 Dr.Vág János fogszakorvos Rendel: Hétfő, Szerda 15-18-ig Időpontegyeztetés: 321-6819 (rendelési időben), 355-8400 (napközben), 356-6354 (esténként) Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos főgkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen Ifj. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: kedd, csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 3 18-0950, 318-0959 mellék: 5919,5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből és vasúti berendezéseit. A bombázásoknak 16.000 polgári személy esett áldozatul. 3. 1945. február 7-én Jaltában egyezményt írtak alá Németországnak és szövetségeseinek a háború utáni megszállására és ellenőrzésére. Roosevelt amerikai elnök Churchill angol miniszterelnök javaslata ellenében naivul Magyarországot 100 százalékosan Sztálin kontrolja alá engedte. Ez a kontrol azután 46 esztendeig tartott és hazánk újabb nagy tragédiáját okozta. 4. A háború utáni Potsdami értekezleten az USA-t elnöke, Harry Truman képviselte, aki elődjénél még nagyobb naivitást és tudatlanságot árult el közép-európai ismereteiből. Az értekezlet Németország demilitarizálását és politikai feldarabolását célozta. A Truman-terv szerint Németországot egy Nyugati államra, egy Északnémet államra és egy Délnémet államra szakították volna szét. A Délnémet állam Bajorországból, Ausztriából és Magyarországból állt volna! Közép- és Keletnémetországot Truman a Szovjetnek szánta. Ha a terv megvalósul, Magyarország talán nem került volna a Szovjet érdekszférába, de ma valószínűleg németül beszélnének hazánkan. Az értekezlet a végén úgy határozott, hogy Németországot és Ausztriát 4-4 megszállási övezetre osztotta, ugyanakkor engedélyezeték 14 millió német Közép- és Kelet-Európából való kitelepítését. Truman tehát hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországról 1946-ban 136 ezer német nemzetiségű magyar állampolgárt kizsuppoljanak. 5. Az előző két pontnak további következménye volt, hogy a háború utáni Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai tagjai Budapesten - pedig tisztában voltak a helyzettel - vajmi keveset tettek a szovjet ígéretek ellenére megkezdett gátlástalan bolsevizálás megfékezésére. 6. 1956-ban, a magyar forradalom kitörése után a Szovjetunió katonai beavatkozással sietett a bukott magyar kommunista rendszer segítségére. Új szovjet csapatok érkeztek az országba. Felvonulásukat és november 4-én megindított támadásukat a kivívott magyar szabadság letiprására azzal a biztonsággal indították meg, hogy az USA nem fog beavatkozni a válságba. Amerika nagykövete ugyanis Eisenhower elnök utasítására a szovjet kormánynak tudomására hozta semlegességét a következő távirat átadásával: „Az Egyesült Államok nem tekinti Magyarországot, vagy a szovjet blokk bármely tagját potenciális katonai szövetségesének.” Ezzel felbátorították a szovjet vezetést a támadásra, a magyarok pedig az „Amerika Hangja rádióadások bíztatásai ellenére, a küzdelmükben magukra maradtak. 7. 1989. március 15-én az ország népe szabadabban ünnepelhetett. Ugyanekkor egy budai villában külföldi hatalmak képviselői titkos paktumot kötöttek magyar politikai és egyházi személyekkel, amely a rendszerváltás lehetősége ellenére megakadályozta a kommunistáktól való megszabadulást a közéletben. Ez a mai napig lehetetlenné tette Magyarország szabad politikai kibontakozását. A paktumot - többek közt - az Egyesült Államokat képviselő követségi első titkár és a Központi Hírszerzés (CIA) megbízottja is aláírta. 8. Az úgynevezett rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus berendeződéséhez és támogatásához Amerika eddig vajmi kevéssel járult hozzá. A Kádár-rendszer alatt és után eladósodott országot a nemzetközi pénzintézetek kölcsönei és kamatai gazdaságilag gúzsba kötötték. Néhány nagy gyárunkat az amerikai tőke felvásárolta. Például a Lánchíd kivilágítását ma a General Electric reklámozza az észak-amerikai televízióban. A magyar szármzású amerikai Soros György alapítványai célzatosan a posztkommunista liberális intézményeket és a baloldali kormányok nemzetellenes működését segítik. Amerika egy újabb John Montgomery helyett Nancy Goodman Brinker asszonyt küldte Budapestre, aki pár heti tájékozódás után kimondta, és Washingtonba is jelentette nyilván, hogy „a magyar politikai elit soraiban antiszemitizmust tapasztalt.” Tom Lantos szenátor felvilágosításai a Szenátusban és gyakori látogatásai Magyarországon sem segítenek a helyzeten. így történhetett, hogy az Amerikába látogató Orbán Viktor miniszterelnököt nem megfelelő protokoll szinten fogadták. George W. Bush kormánya viszont szívesen látta vendégül Orbán utódját, Medgyessy Pétert. A televízió híreiben többször is láthattuk, amint az erősen konzervatív Bush elnök jobbján a magyar szocialista kormány miniszterelnöke ül hanyag eleganciával, keresztbetett lábakkal, akiről közismert, hogy egy volt komunista ügynök. Ebből a furcsa barátságból vajon milyen haszna van és lesz Magyarországnak? Az itt felsorolt öszehasonlításból lehet, hogy még sok minden kimaradt. Bárki jelentkezzen más valós pontokkal, hadd legyen tisztább a kép. Annyi pontot azért felsorakoztattam, hogy feltehetem a kérdést honfitársaimnak: ki tartozik itt kinek igazán? Továbbá, hogy szabad-e szidnunk Bush elnököt, vagy ildomosabb, ha tapsolunk neki? A kérdést mindenki maga válaszolja meg. MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$35; egyéb országok: US-$35
