Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
8. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2003. november Jóváhagyták a magyar egyetem megalapítását Szlovákiában Egy lépés előre, kettő hátra „Létrejöhet Révkomáromban az önálló magyar egyetem” - döntötte el 77 szavazattal a szlovák parlament Pozsonyban az ellenzék indulatos ellenkezése mellett. Az egyetem előtt a 150 tagú törvényhozásban 75 biztos szavazattal bíró koalíció képviselőinek egységes igenlő szavaztával, plusz két független honatya támogatásával, az ellenzék 49 ellenszavazata és hat tartózkodás mellett nyílt meg az út. A törvény január elsején lép életbe. Optimális kö-Az ukrán-szlovák államhatár által kettészelt szlovákiai magyar faluban, Nagyszelmencen székelykaput állítottak, hogy így tiltakozzanak a falu több mint fél évszázaddal ezelőtt történt kettészakítása ellen. Az egy testet alkotó Kis- és Nagyszelmencen annak idején, a falu közepén - egyetlen éjszaka - úgy húzták meg az államhatárt, hogy olyan porta is akadt, amelynek gazdája reggel már nem meríthetett vizet a saját kútjából, mert az már a Szovjetunió területén volt. Más háznál már az ablak alatt álló körtefa termését sem szedhette rülmények között a háromszáz hallgatót fogadni kész intézmény három - pedagógiai, közgazdasági és református teológiai - karán jövő év szeptemberétől elkezdődhet a képzés. Révkomárom önkormányzata a nyáron megvásárolta a várrendszemek - a megszálló szovjet helyőrség által tönkretett - központi épületét, hogy annak felújítása után otthont kínálhasson az első önálló szlovákiai magyar egyetemnek, amelynek az utóbbi nyolcvanöt évben le a tulajdonosa, neki csak a határ fölött átnyúló ág lepottyant gyümölcse jutott. Családokat, apákat, fiúkat, testvéreket szakítottak el egymástól fél évszázadra, és még ki tudja meddig: az egyedülállóan csúfos helyzet azóta sem változott. A két Szelmenc lakossága azóta is tehetetlen. A Szlovákiában fekvő Nagy szelmenc lakói 2001-ben petíciót intéztek a szlovák szervekhez, melyben egy határátkelő megnyitását szorgalmazták, de erre azóta mégcsak választ sem kaptak. Az egymáshoz könnyes szemmel országhatáron átbeszélő Kis- és Nagynem volt előzménye. A Selye Jánosról elnevezendő egyetem úgy jöhetett létre, hogy tavaly szeptemberben, Mikulás Dzurinda második kormányának megalakulásakor a Magyar Koalíció Pártja az egyetem létrehozásához kötött feltételekkel vállalt kormányzati pozíciót. A választások eredményei nyomán az MKP kormányzati szerepvállalása nélkül a jelenlegi kormányt nem lehetett volna létrehozni. (HTMH) szelmec lakói a most felállított székelykaput mintegy jelképnek szánták, abban bízva, hogy kérelmük végre meghallgatásra talál, s az egyik lábával Ukrajnában, a másikkal Szlovákiában álló kapu alatt mielőbb átmehetnek végre. Az eseményen Rudolf Bauer, a kassai kerület elöljárója a vasfüggöny utolsó maradékának nevezte a két falut elválasztó sorompót, és az emberek reményét tolmácsolva, bizakodón szólt arról, hogy a problémát rövidesen megoldják. Ma Nagyszelmencen 618, Kisszelmencen 186 ember él. (HTMH) A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint nincs szükség arra, hogy a kettős állampolgárságot kétoldalú szerbmagyar vagy szerbia-montenegrói-magyar megállapodással szabályozzák. A párt közleménye szerint ez az út - tekintettel a rendezetlen szerbiai és szerbia-montenegrói viszonyokra - „zsákutcába vezet, amelybe legfeljebb azok akarnak bemenni, akiknek nem szívügye, hogy a vajdasági magyarok mihamarabb megkapják a kettős állampolgárságot”. A szerb kormányfő néhány hete az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva azt mondta, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beavatkozzon ebbe a folyamatba. Budapesti látogatásán viszont Zoran Zsivkovics már úgy nyilatkozott, hogy a kérdést kétoldalú tárgyalásokkal kell rendezni, s ha létrejön a megállapodás, akkor az kiterjed a két ország minden állampolgárára. Zsivkovics szerint elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon. A VMDP szerint a kettős állampolgársághoz „sem az első, megengedő, sem a második, tiltó szerb megnyilvánulásnak nem volt és nincs is semmi köze”. A VMDP szerint ezt a kérdést magyar-magyar viszonylatban, a magyar állampolgárság kiterjesztésével kell megoldani. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: egyeden dolog érdekli, hogy mikor lesz a vajdasági magyarságnak kettős állampolgársága. „Nem érdekel, hogy etnikai vagy más alapon adják meg a kettős állampolgárságot. A délvidéki magyarságot nem saját akaratára szakították el az anyaországtól. Nagyapámtól és apámtól is elvették a magyar állampolgráságot. Ezt követelem vissza. Aki számára ez nem világos, az ne foglalkozzék politikával” - szögezte le Kasza, aki szerint sem ő, sem a vajdasági magyarság nem mond le a kettős állampolgárságról. (HTMH) Miért táncolt vissza a szerb miniszterelnök? A vasfüggöny utolsó maradéka Kábeltelevíziós szemellenző A Szlovákiában monopolhelyzetet élvező UPC nevű kábeltelevíziós szolgáltató a napokban minden előzetes értesítés nélkül csökkentette alapcsomag-kínálatát, és ezen belül a választható csatornák közül kiiktatta a magyar közszolgálati televízió programját. „Megértük azt, amit annaki dején Pezlár és Slapka elvtársak, a mindenható Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség szórványprogramja, amely a KMKSZ megalakulásának időszakáig nyúlik vissza. Történt, hogy a felső Tisza-vidéki, mindenekelőtt a rahói nagymamák összejöttek a Petőfi Sándor klubban, ahová magukkal vitték magyarul néha már alig beszélő unokáikat, és foglalkozni kezdtek a gyermekekkel. E kezdeményezés láttán a nem sokkal később megalakult MPSZ munkatársai programot dolgoztak ki a szórványban élő magyarok anyanyelvi oktatására. A tanévkezdés apropóján dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola elnöke így beszélt a szórványoktatás jelenéről és problémáiról: „A KMPSZ munkatársai, felkeresve a szórványmagyarság közösségeit, tapasztalták, hogy komolyabban kell foglalkozni az itt élőkkel, oktatásukkal, s e célból hosszú távú program kidolgozására van szükség. Lehetőség szerint igyekeztünk minden településen „Anyai nagyapám - aki 1873-ban született és 83 évig élt - mesélte, hogy már az ő legénykorában is rendeztek szüreti mulatságot. S ahogy visszaemlékszem élményeire, a rendezvény forgatókönyve mai napig nagyon keveset változott. Régen általában a szüret befejezése után, novemberben tartották a szüreti bált, ma már korábban is sor kerülhet rá (gyakran a szüretkezdést ünnepük meg ily módon). A lényeg, hogy legyen érett szőlő. Idén pedig igazán korán kezdhette meg a szőlőtermesztő gazda a szüretet.” Mint mondja, a régi szüreti mulatságoknak „gazdája” is volt, bálgazdának általában egy tekintélyesebb legényt vagy házasembert választottak, ő volt a szervezés irányítója. A megbízott legények először is megfelelő helyiséget kerestek. Ez nagyon régen valamelyik gazda csűrje, vagy a pajta volt. Benében már a ’20- as években állt egy vendéglő, így ott, vagy az iskola egyik tantermében rendezték meg a mulatságot. A termet indákkal, szőlőfürtökkel és virá- V_______________________________ kommunista főideológusok sem mertek megtenni, pedig nagyon szerették volna” - úja az Új Szóban a lap főszerkesztője, Szilvássy József. „A csallóközi és más régiók magyar nézői ezentúl csak azt a két budapesti kereskedelmi adást (TV2, RTL) nézhetik, amely sokak szerint gagyi. A szellemi és morális alvilág legmélyére süllyedt helyi pedagógusokat találni a programhoz, akik megtanítanák magyar nyelven írni, olvasni, ha kell, beszélni is a gyermekeket. A végzős magyar szakos hallgatókat is igyekeztünk meggyőzni annak fontosságáról, hogy tanulmányaik végeztével a szórványban élő gyermekek körében vállaljanak munkát. Kezdetben vasárnapi iskolák keretében folyt az oktatás. Később, amikor megalakult a KMTF, ezt a meglévő keretet bővítettük azzal, hogy a főiskola hallgatói nyaranta, helyben, a napközis táborok ideje alatt játékosan oktatták a gyermekeket az anyanyelvre. Ezt a célt szolgálja a tíz éve létrehozott Irka anyanyelvi tábor is. Ez a rendszer egyre inkább terebélyesedett, és a szülőkben is egyre nagyobb volt az igény a magyar nyelvű oktatás iránt. Ebből nőtte ki magát az intézményes magyar oktatás a szórványban.” A KMSZ által működtetett programnak köszönhetően jelenleg négy iskola működik Szolyván, Gyertyánligeten, Rahón és gokkal díszítették fel, középen pedig harang csüngött. Ez egy 40-70 cm magas, 20-30 cm átmérőjű harang alakú, hajlított vesszőkből készített alkotás volt, amit virágokkal, gyümölcsökkel díszítettek. Középen - a harang ütője - egy palack finomabb itóka volt, amit a hegyközség adott. A díszítést a lányok, a legények végezték, a szőlőt a gyümölcsöt a gazdák adták össze. Régen valamennyi szomszédos faluban kidoboltatták a kisbíróval, hogy szüreti bál lesz a községben, később pedig plakátokat szegeztek ki. A ’20- as évektől a bált megelőző napon egy legény vagy fiatal gazda felcsengőzte, felszalagozta lovait, a szekérre felültette a zenészeket, és muzsikaszóval végighajtott a szomszédos falvakon, és természetesen itthon is, minden utcában. A legények és leányok közül jó előre kiválasztottak 5-6 párt, ők - népviseletbe öltözve - voltak a bálban a csőszök: ha valamelyik legény felnyúlt egy fürt szőlőért, ami a cérnán függőt, a csőszök rögtön ott teremtek, megfogták, odakísérték a bál idejére a vendéműsoraikkal pedig nemzedékek értékrendjét pusztítják” - fogalmaz a szerző, és hozzáteszi: az UPC még annyi esélyt sem hagyott szlovákiai magyar előfizetőinek, hogy legalább választhassanak a fokozatosan javuló magyar közszolgálati tévé és valamelyik kereskedelmi csatorna között. (HTMH) Kőrösmezőn, továbbá hét óvoda, amelyek részben az egyházak fenntartásában funkcionálnak. Emellett mintegy ezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akikkel különböző formában rendszeresen foglalkoznak a pedagógusok. Csupán a korláthelmeci tanári állás sorsa van még mindig függőben. Bár a szórványtelepülések közül ez van a legközelebb a megyeszékhelyhez, furcsa módon éppen ide nem sikerült még munkaerőt találni. Minden más helyre - bár esetenként több száz kilométeres távolágokról van szó - találtak jelentkezőket, akik egy évre vállalták a munkát a szórványban. Ezen belül jelenleg a KMTF hallgatói közül nyolcán dolgoznak a szórványmagyarság körében. Orosz Ildikó szerint még legalább 5-10 év szükséges ahhoz, hogy kinevelődjön a közösségből az a saját pedagógusgárda, amely a magyar oktatást tovább tudná vinni. (Kárpátalja, Beregszász) gek közül megválasztott hegybíróhoz, aki aztán kiszabta a „büntetést”. Ez jelképes összeg volt, s rendszerint valamilyen kulturáüs alapba ment. A csőszök nemcsak díszes megjelenésükkel, de rátermettségükkel is nagyban hozzájárultak a mulatság sikeréhez. Legfontosabb feladatuk a bál megnyitása volt - csárdással -, ami után aztán kezdődhetett a mulatság. Szólt a muzsika, forogtak a táncos párok, lopták a szőlőt, a csőszök fogták a tolvajt... Éjfél előtt kisorsolták a harangot a belépőjegyek számai alapján (az utóbbi években már árverezik, és bizony sokszor alaposan fellicitálják az árát). A sorsolást szünet követte, a „rostok”. Aki közel lakott, az hazament, a lány meghívta a legényt vagy legényeket, akik vele táncoltak, Otthon fasírt, töltött káposzta, tészta, bor került az asztalra. Aki messzebb lakott, az a kosárban hozta magával az elemózsiát, ott a teremben vendégelte meg a saját társaságát. (HTMH) __________________________ Az újvidéki Magyar Szó című lap írásában azt a gyanút fogalmazza meg, hogy a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne abból, ha a vajdasági magyarok megkapnák a magyar állampolgáságot. A lap szabadkai szerkesztőségének vezetője, Kabók Erika szerint, noha Kovács László magyar külügyminiszter kételkedik benne, videó- és hangfelvételek tanúskodnak arról, hogy Medgyessy Péter magyar miniszterelnök szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zsivkovics szerb kormányfő kijelentette: semmi problémát nem lát abban, ha a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zsivkovics ezt két hónapra rá Nagy becskereken is megismételte. Kabók szerint meglehetősen kézenfekvőnek tűnik, hogy Zsivkovics az „azt tesszük, amit Európa mond” elméletnek alárendelve kényszerült véleményének módosítására, s ez az Európa - úja - „e kérdés vonatkozásában a jelenlegi magyar kormányban testesül meg”. „Ha a történtek fejlődéstanát elemzem, akkor kénytelen vagyok feltételezni, hogy maga a magyar kormány vetemedett arra, hogy meggyőzze a szerbiai kollégáit, baj lesz abból, ha csak a magyarok kapnak állampolgárságot, mert az nem eurokonform. A szerbiai politikusok meg attól való félelmükben, hogy nem kellünk Európának, nem akarnak frontot nyitni, nem szeretnék elveszíteni az egyetlen szomszédot, aki segítheti Keck Zsigmond Több mint tíz évig várt kiadásra Kossá János alias Keck Zsigmond szokványosnak semmiképpen sem mondható könyve, amelynek bemutatóját szeptember 8-án tartották Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben, a városnapi ünnepségsorozat nyitórendezvényeként. Közel negyed évszázaddal a szerző halála után ugyanis ritkán talál kiadóra egy nyelvészeti kötet, és az sem mindennapi, hogy több mint egy évtizedig várjon megjelenésre egy könyv a Vajdaságban, hogy utána Budapesten adják ki. Keck Zsigmond (Kossá János, Poór János, Ember Zsigmond) Kettős idegenségben című, válogatott nyelvművelő írásokat tartalügyünket a fejlett világhoz való közeledésben” - úja Kabók., JK szerbiai politikusok inkább megmásítják álláspontjukat, s a magyarok kárára belemennek abba az elvtelen játékba, hogy tudomást sem vesznek arról, hogy csaknem hatvanezer vajdasági horvátnak van horvát állampolgársága, és senkit sem ért bántódás amiatt, mert van horvát útlevele” - mutat rá. „Szerbiában a hatalom nem gördített akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé, senki sem emelte fel a szavát vízumkényszer bevezetése ellen, s ugyanígy tudomásul vették volna a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát is. Nem szerb részről keresték a kákán a csomót, nem a szerb hivatalos poütika akadékoskodott, hanem a magyar kormány részéről indultak meg a gondterhelt kijelentések, majd politikai csatározások” - írja Kabók, rámutatva arra, hogy Dragoljub Micsunovics, a szerbiai kormányzó koalíció elnökjelöltje minapi szabadkai látogatásán azt mondta: a kettős állampolgárság civilizációs vívmány, amely nem irányul senki ellen, viszont nagyon sokat segít azokon, akik megkaphatják. „A szerb kormány, ahogy tudomásul veszi a horvát állampolgársággal kapcsolatos anyaországi döntést, úgy a magyar kettős állampolgárság kérdése elé sem gördít akadályt, csak legyen magyar politikai akarat ennek odaítéléséhez” - írta az újvidéki Magyar Szóban a lap munkatársa, Kabók Erika. (HTMH) mazó könyvéről van szó. Amint Solymosy Lajos - aki a Tímp kiadóban a kötetet gondozta - elmondta, szívügyének tekintette a megjelentetését, mivel a hetvenes években, amikor még a poütikai és egyéb szövegeket kötelezően magyarra is le kellett fordítani, rengeteg rossz fordítás látott napvilágot, s ő akkor eldöntötte, hogy nem tanárként, hanem fordítóként fog dolgozni. Keck Zsigmond volt az, akihez bármikor tanácsért fordulhatott, emellett pedig rendkívüli segítséget nyújtottak a Magyar Szóban közölt nyelvművelő írásai. Pastyik László, a Tartományi Tankönyvkiadó Intézet főmunkatársa úgy fogalmazott, hogy Keck Zsigmond értelmiségi kényszerhelyzetben vált nyelvésszé, de azután magas színvonalon művelte ezt a tudományt. A „kényszerhelyzethez” kötődik az is, hogy álnéven is közölte írásait, mivel a politikai körülmények erre kényszerítették. Több országban végezte tanulmányait, majd református lelkészként tevékenykedett, 1944-ben pedig a Magyar Szó főszerkesztője lett. Négy évvel később, az informbürós korszakban elítélték, s egyebek között Goli ötökön is raboskodott. Visszatérte (1953) után természetesen nem vállalhatott szerepet a politikai közéletben: a Magyar Szóban a kéziratokat gondozta, és tette ezt igazi szakértelmmel. (Magyar Szó, Újvidék) Jubiláló Kárpátaljai szórványprogram Hajdani szüreti mulatságok Keck Zsigmond rég új könyve