Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

8. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2003. november Jóváhagyták a magyar egyetem megalapítását Szlovákiában Egy lépés előre, kettő hátra „Létrejöhet Révkomáromban az önálló magyar egyetem” - döntötte el 77 szavazattal a szlovák parlament Po­zsonyban az ellenzék indulatos ellen­kezése mellett. Az egyetem előtt a 150 tagú törvényhozásban 75 biztos szava­zattal bíró koalíció képviselőinek egy­séges igenlő szavaztával, plusz két füg­getlen honatya támogatásával, az ellen­zék 49 ellenszavazata és hat tartózko­dás mellett nyílt meg az út. A törvény január elsején lép életbe. Optimális kö-Az ukrán-szlovák államhatár által kettészelt szlovákiai magyar faluban, Nagyszelmencen székelykaput állí­tottak, hogy így tiltakozzanak a falu több mint fél évszázaddal ezelőtt tör­tént kettészakítása ellen. Az egy tes­tet alkotó Kis- és Nagyszelmencen annak idején, a falu közepén - egyet­len éjszaka - úgy húzták meg az ál­lamhatárt, hogy olyan porta is akadt, amelynek gazdája reggel már nem meríthetett vizet a saját kútjából, mert az már a Szovjetunió területén volt. Más háznál már az ablak alatt álló körtefa termését sem szedhette rülmények között a háromszáz hallga­tót fogadni kész intézmény három - pedagógiai, közgazdasági és reformá­tus teológiai - karán jövő év szeptem­berétől elkezdődhet a képzés. Révko­­márom önkormányzata a nyáron meg­vásárolta a várrendszemek - a meg­szálló szovjet helyőrség által tönkretett - központi épületét, hogy annak felú­jítása után otthont kínálhasson az első önálló szlovákiai magyar egyetemnek, amelynek az utóbbi nyolcvanöt évben le a tulajdonosa, neki csak a határ fö­lött átnyúló ág lepottyant gyümölcse jutott. Családokat, apákat, fiúkat, testvéreket szakítottak el egymástól fél évszázadra, és még ki tudja med­dig: az egyedülállóan csúfos helyzet azóta sem változott. A két Szelmenc lakossága azóta is tehetetlen. A Szlo­vákiában fekvő Nagy szelmenc lakói 2001-ben petíciót intéztek a szlovák szervekhez, melyben egy határátkelő megnyitását szorgalmazták, de erre azóta mégcsak választ sem kaptak. Az egymáshoz könnyes szemmel or­szághatáron átbeszélő Kis- és Nagy­nem volt előzménye. A Selye János­ról elnevezendő egyetem úgy jöhetett létre, hogy tavaly szeptemberben, Mi­kulás Dzurinda második kormányának megalakulásakor a Magyar Koalíció Pártja az egyetem létrehozásához kö­tött feltételekkel vállalt kormányzati pozíciót. A választások eredményei nyomán az MKP kormányzati szerep­­vállalása nélkül a jelenlegi kormányt nem lehetett volna létrehozni. (HTMH) szelmec lakói a most felállított szé­kelykaput mintegy jelképnek szán­ták, abban bízva, hogy kérelmük végre meghallgatásra talál, s az egyik lábával Ukrajnában, a másikkal Szlo­vákiában álló kapu alatt mielőbb át­mehetnek végre. Az eseményen Ru­dolf Bauer, a kassai kerület elöljárója a vasfüggöny utolsó maradékának nevezte a két falut elválasztó sorom­pót, és az emberek reményét tolmá­csolva, bizakodón szólt arról, hogy a problémát rövidesen megoldják. Ma Nagyszelmencen 618, Kisszel­­mencen 186 ember él. (HTMH) A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint nincs szükség arra, hogy a ket­tős állampolgárságot kétoldalú szerb­magyar vagy szerbia-montenegrói-ma­­gyar megállapodással szabályozzák. A párt közleménye szerint ez az út - te­kintettel a rendezetlen szerbiai és szer­­bia-montenegrói viszonyokra - „zsá­kutcába vezet, amelybe legfeljebb azok akarnak bemenni, akiknek nem szív­ügye, hogy a vajdasági magyarok mi­hamarabb megkapják a kettős állam­­polgárságot”. A szerb kormányfő né­hány hete az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva azt mondta, hogy a vajda­sági magyarok kettős állampolgárságá­nak jóváhagyásáról a magyar kor­mánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beavatkozzon ebbe a folyamatba. Budapesti látoga­tásán viszont Zoran Zsivkovics már úgy nyilatkozott, hogy a kérdést két­oldalú tárgyalásokkal kell rendezni, s ha létrejön a megállapodás, akkor az kiterjed a két ország minden állampol­gárára. Zsivkovics szerint elfogadhatat­lan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon. A VMDP szerint a ket­tős állampolgársághoz „sem az első, megengedő, sem a második, tiltó szerb megnyilvánulásnak nem volt és nincs is semmi köze”. A VMDP szerint ezt a kérdést magyar-magyar viszonylat­ban, a magyar állampolgárság kiter­jesztésével kell megoldani. Kasza Jó­zsef, a Vajdasági Magyar Szövetség el­nöke az MTI-nek nyilatkozva leszö­gezte: egyeden dolog érdekli, hogy mi­kor lesz a vajdasági magyarságnak ket­tős állampolgársága. „Nem érdekel, hogy etnikai vagy más alapon adják meg a kettős állampolgárságot. A dél­vidéki magyarságot nem saját akara­tára szakították el az anyaországtól. Nagyapámtól és apámtól is elvették a magyar állampolgráságot. Ezt követe­lem vissza. Aki számára ez nem vilá­gos, az ne foglalkozzék politikával” - szögezte le Kasza, aki szerint sem ő, sem a vajdasági magyarság nem mond le a kettős állampolgárságról. (HTMH) Miért táncolt vissza a szerb miniszterelnök? A vasfüggöny utolsó maradéka Kábeltelevíziós szemellenző A Szlovákiában monopolhelyzetet élvező UPC nevű kábeltelevíziós szol­gáltató a napokban minden előzetes ér­tesítés nélkül csökkentette alapcso­mag-kínálatát, és ezen belül a választ­ható csatornák közül kiiktatta a magyar közszolgálati televízió programját. „Megértük azt, amit annaki dején Pez­­lár és Slapka elvtársak, a mindenható Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Kárpátaljai Magyar Pedagó­gus Szövetség szórványprogramja, amely a KMKSZ megalakulásának időszakáig nyúlik vissza. Történt, hogy a felső Tisza-vidéki, mindenekelőtt a rahói nagymamák összejöttek a Petőfi Sándor klubban, ahová magukkal vit­ték magyarul néha már alig beszélő unokáikat, és foglalkozni kezdtek a gyermekekkel. E kezdeményezés lát­tán a nem sokkal később megalakult MPSZ munkatársai programot dolgoz­tak ki a szórványban élő magyarok anyanyelvi oktatására. A tanévkezdés apropóján dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola elnöke így beszélt a szórvá­nyoktatás jelenéről és problémáiról: „A KMPSZ munkatársai, felkeresve a szórványmagyarság közösségeit, ta­pasztalták, hogy komolyabban kell foglalkozni az itt élőkkel, oktatásukkal, s e célból hosszú távú program kidol­gozására van szükség. Lehetőség sze­rint igyekeztünk minden településen „Anyai nagyapám - aki 1873-ban született és 83 évig élt - mesélte, hogy már az ő legénykorában is rend­eztek szüreti mulatságot. S ahogy visszaemlékszem élményeire, a rend­ezvény forgatókönyve mai napig na­gyon keveset változott. Régen általá­ban a szüret befejezése után, novem­berben tartották a szüreti bált, ma már korábban is sor kerülhet rá (gyakran a szüretkezdést ünnepük meg ily mó­don). A lényeg, hogy legyen érett szőlő. Idén pedig igazán korán kezd­hette meg a szőlőtermesztő gazda a szüretet.” Mint mondja, a régi szüreti mulatságoknak „gazdája” is volt, bál­gazdának általában egy tekintélye­sebb legényt vagy házasembert vá­lasztottak, ő volt a szervezés irányí­tója. A megbízott legények először is megfelelő helyiséget kerestek. Ez na­gyon régen valamelyik gazda csűrje, vagy a pajta volt. Benében már a ’20- as években állt egy vendéglő, így ott, vagy az iskola egyik tantermében rendezték meg a mulatságot. A ter­met indákkal, szőlőfürtökkel és virá- V_______________________________ kommunista főideológusok sem mer­tek megtenni, pedig nagyon szerették volna” - úja az Új Szóban a lap főszer­kesztője, Szilvássy József. „A csalló­közi és más régiók magyar nézői ezen­túl csak azt a két budapesti kereske­delmi adást (TV2, RTL) nézhetik, amely sokak szerint gagyi. A szellemi és morális alvilág legmélyére süllyedt helyi pedagógusokat találni a program­hoz, akik megtanítanák magyar nyel­ven írni, olvasni, ha kell, beszélni is a gyermekeket. A végzős magyar szakos hallgatókat is igyekeztünk meggyőzni annak fontosságáról, hogy tanulmá­nyaik végeztével a szórványban élő gyermekek körében vállaljanak mun­kát. Kezdetben vasárnapi iskolák ke­retében folyt az oktatás. Később, ami­kor megalakult a KMTF, ezt a meglévő keretet bővítettük azzal, hogy a főis­kola hallgatói nyaranta, helyben, a nap­közis táborok ideje alatt játékosan ok­tatták a gyermekeket az anyanyelvre. Ezt a célt szolgálja a tíz éve létreho­zott Irka anyanyelvi tábor is. Ez a rendszer egyre inkább tere­bélyesedett, és a szülőkben is egyre nagyobb volt az igény a magyar nyelvű oktatás iránt. Ebből nőtte ki magát az intézményes magyar okta­tás a szórványban.” A KMSZ által működtetett programnak köszönhe­tően jelenleg négy iskola működik Szolyván, Gyertyánligeten, Rahón és gokkal díszítették fel, középen pedig harang csüngött. Ez egy 40-70 cm ma­gas, 20-30 cm átmérőjű harang alakú, hajlított vesszőkből készített alkotás volt, amit virágokkal, gyümölcsökkel díszítettek. Középen - a harang ütője - egy palack finomabb itóka volt, amit a hegyközség adott. A díszítést a lá­nyok, a legények végezték, a szőlőt a gyümölcsöt a gazdák adták össze. Régen valamennyi szomszédos fa­luban kidoboltatták a kisbíróval, hogy szüreti bál lesz a községben, később pedig plakátokat szegeztek ki. A ’20- as évektől a bált megelőző napon egy legény vagy fiatal gazda felcsengőzte, felszalagozta lovait, a szekérre felül­tette a zenészeket, és muzsikaszóval végighajtott a szomszédos falvakon, és természetesen itthon is, minden utcá­ban. A legények és leányok közül jó előre kiválasztottak 5-6 párt, ők - nép­viseletbe öltözve - voltak a bálban a csőszök: ha valamelyik legény felnyúlt egy fürt szőlőért, ami a cérnán függőt, a csőszök rögtön ott teremtek, megfog­ták, odakísérték a bál idejére a vendé­műsoraikkal pedig nemzedékek érték­rendjét pusztítják” - fogalmaz a szerző, és hozzáteszi: az UPC még annyi esélyt sem hagyott szlovákiai magyar előfizetőinek, hogy legalább választ­hassanak a fokozatosan javuló magyar közszolgálati tévé és valamelyik keres­kedelmi csatorna között. (HTMH) Kőrösmezőn, továbbá hét óvoda, amelyek részben az egyházak fenn­tartásában funkcionálnak. Emellett mintegy ezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akikkel kü­lönböző formában rendszeresen fog­lalkoznak a pedagógusok. Csupán a korláthelmeci tanári állás sorsa van még mindig függőben. Bár a szór­ványtelepülések közül ez van a leg­közelebb a megyeszékhelyhez, fur­csa módon éppen ide nem sikerült még munkaerőt találni. Minden más helyre - bár esetenként több száz ki­lométeres távolágokról van szó - ta­láltak jelentkezőket, akik egy évre vállalták a munkát a szórványban. Ezen belül jelenleg a KMTF hallga­tói közül nyolcán dolgoznak a szór­ványmagyarság körében. Orosz Il­dikó szerint még legalább 5-10 év szükséges ahhoz, hogy kinevelődjön a közösségből az a saját pedagógus­­gárda, amely a magyar oktatást to­vább tudná vinni. (Kárpátalja, Beregszász) gek közül megválasztott hegybíró­hoz, aki aztán kiszabta a „büntetést”. Ez jelképes összeg volt, s rendszerint valamilyen kulturáüs alapba ment. A csőszök nemcsak díszes megjelené­sükkel, de rátermettségükkel is nagy­ban hozzájárultak a mulatság siker­éhez. Legfontosabb feladatuk a bál megnyitása volt - csárdással -, ami után aztán kezdődhetett a mulatság. Szólt a muzsika, forogtak a táncos párok, lopták a szőlőt, a csőszök fog­ták a tolvajt... Éjfél előtt kisorsolták a harangot a belépőjegyek számai alapján (az utóbbi években már árver­ezik, és bizony sokszor alaposan fel­licitálják az árát). A sorsolást szünet követte, a „rostok”. Aki közel lakott, az hazament, a lány meghívta a le­gényt vagy legényeket, akik vele tán­coltak, Otthon fasírt, töltött káposzta, tészta, bor került az asztalra. Aki messzebb lakott, az a kosárban hozta magával az elemózsiát, ott a teremben vendégelte meg a saját társaságát. (HTMH) __________________________ Az újvidéki Magyar Szó című lap írá­sában azt a gyanút fogalmazza meg, hogy a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne ab­ból, ha a vajdasági magyarok megkap­nák a magyar állampolgáságot. A lap szabadkai szerkesztőségének vezetője, Kabók Erika szerint, noha Kovács László magyar külügyminiszter kétel­kedik benne, videó- és hangfelvételek tanúskodnak arról, hogy Medgyessy Pé­ter magyar miniszterelnök szabadkai lá­togatása alkalmával Zoran Zsivkovics szerb kormányfő kijelentette: semmi problémát nem lát abban, ha a vajda­sági magyarok megkapják a kettős ál­lampolgárságot. Zsivkovics ezt két hó­napra rá Nagy becskereken is megismé­telte. Kabók szerint meglehetősen ké­zenfekvőnek tűnik, hogy Zsivkovics az „azt tesszük, amit Európa mond” elmé­letnek alárendelve kényszerült vélemé­nyének módosítására, s ez az Európa - úja - „e kérdés vonatkozásában a jelen­legi magyar kormányban testesül meg”. „Ha a történtek fejlődéstanát elemzem, akkor kénytelen vagyok feltételezni, hogy maga a magyar kormány veteme­dett arra, hogy meggyőzze a szerbiai kollégáit, baj lesz abból, ha csak a ma­gyarok kapnak állampolgárságot, mert az nem eurokonform. A szerbiai politi­kusok meg attól való félelmükben, hogy nem kellünk Európának, nem akarnak frontot nyitni, nem szeretnék elveszíteni az egyetlen szomszédot, aki segítheti Keck Zsigmond Több mint tíz évig várt kiadásra Kossá János alias Keck Zsigmond szokvá­nyosnak semmiképpen sem mondható könyve, amelynek bemutatóját szep­tember 8-án tartották Zentán, a Vajda­sági Magyar Művelődési Intézetben, a városnapi ünnepségsorozat nyitórendez­vényeként. Közel negyed évszázaddal a szerző halála után ugyanis ritkán ta­lál kiadóra egy nyelvészeti kötet, és az sem mindennapi, hogy több mint egy évtizedig várjon megjelenésre egy könyv a Vajdaságban, hogy utána Bu­dapesten adják ki. Keck Zsigmond (Kossá János, Poór János, Ember Zsig­mond) Kettős idegenségben című, vá­logatott nyelvművelő írásokat tartal­ügyünket a fejlett világhoz való köze­ledésben” - úja Kabók., JK szerbiai po­litikusok inkább megmásítják álláspont­jukat, s a magyarok kárára belemennek abba az elvtelen játékba, hogy tudomást sem vesznek arról, hogy csaknem hat­vanezer vajdasági horvátnak van horvát állampolgársága, és senkit sem ért bán­­tódás amiatt, mert van horvát útlevele” - mutat rá. „Szerbiában a hatalom nem gördített akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé, senki sem emelte fel a szavát vízumkényszer bevezetése el­len, s ugyanígy tudomásul vették volna a vajdasági magyarok kettős állampol­gárságát is. Nem szerb részről keresték a kákán a csomót, nem a szerb hivata­los poütika akadékoskodott, hanem a magyar kormány részéről indultak meg a gondterhelt kijelentések, majd politi­kai csatározások” - írja Kabók, rámu­tatva arra, hogy Dragoljub Micsunovics, a szerbiai kormányzó koalíció elnökje­löltje minapi szabadkai látogatásán azt mondta: a kettős állampolgárság civili­zációs vívmány, amely nem irányul senki ellen, viszont nagyon sokat segít azokon, akik megkaphatják. „A szerb kormány, ahogy tudomásul veszi a hor­vát állampolgársággal kapcsolatos anyaországi döntést, úgy a magyar ket­tős állampolgárság kérdése elé sem gör­dít akadályt, csak legyen magyar poli­tikai akarat ennek odaítéléséhez” - írta az újvidéki Magyar Szóban a lap munkatársa, Kabók Erika. (HTMH) mazó könyvéről van szó. Amint Soly­­mosy Lajos - aki a Tímp kiadóban a kö­tetet gondozta - elmondta, szívügyének tekintette a megjelentetését, mivel a het­venes években, amikor még a poütikai és egyéb szövegeket kötelezően ma­gyarra is le kellett fordítani, rengeteg rossz fordítás látott napvilágot, s ő ak­kor eldöntötte, hogy nem tanárként, ha­nem fordítóként fog dolgozni. Keck Zsigmond volt az, akihez bármikor ta­nácsért fordulhatott, emellett pedig rendkívüli segítséget nyújtottak a Ma­gyar Szóban közölt nyelvművelő írásai. Pastyik László, a Tartományi Tankönyv­­kiadó Intézet főmunkatársa úgy fogal­mazott, hogy Keck Zsigmond értelmi­ségi kényszerhelyzetben vált nyel­vésszé, de azután magas színvonalon művelte ezt a tudományt. A „kényszer­­helyzethez” kötődik az is, hogy álnéven is közölte írásait, mivel a politikai kö­rülmények erre kényszerítették. Több országban végezte tanulmányait, majd református lelkészként tevékenykedett, 1944-ben pedig a Magyar Szó főszer­kesztője lett. Négy évvel később, az in­­formbürós korszakban elítélték, s egye­bek között Goli ötökön is raboskodott. Visszatérte (1953) után természetesen nem vállalhatott szerepet a politikai közéletben: a Magyar Szóban a kézira­tokat gondozta, és tette ezt igazi szakér­­telmmel. (Magyar Szó, Újvidék) Jubiláló Kárpátaljai szórványprogram Hajdani szüreti mulatságok Keck Zsigmond rég új könyve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom