Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2003-08-01 / 8-9. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2003. augusztus-szeptember Vajdasági fiatalok a nemzeti és nyelvi toleranciáról Aggodalom a magyar nyelvű műsorok csökkentése miatt A vajdasági középiskolások harmada más, kisebbségi nyelvet is beszél anya­nyelvén kívül, s többségük a magyar nyelvet tanulná meg a legszívesebben. Az újvidéki Scan közvélemény-kutató intézet a tartományi oktatási miniszté­rium megbízásából készített felmérést a középiskolások közötti nemzeti és nyelvi toleranciáról. A vizsgálat 39 tar­tományi középiskola háromezer tanu­lójának bevonásával készült. A felmé­rés szerint a vajdasági középiskolások közel harmada az anyanyelvén kívül beszéli valamely más vajdasági nem­zeti kisebbség nyelvét is. Szembetűnő ugyanakkor, hogy míg a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó diákok közül majd mindenki beszéli a többségi szerb nemzet nyelvét, addig a szerb tanulók alig tizede sajátított el kisebbségi nyel­vet (javarészt olyan szerb hallgatókról van szó, akiknek szülei vegyes házas­ságban élnek). Több nyelv tudásával le­ginkább a vajdasági szlovákok és a ro­mánok dicsekedhetnek. A Monteneg­róból áttelepült családok gyerekei érez­nek a legnagyobb késztetést arra, hogy megtanulják más vajdasági kisebbség nyelvét, s legkevésbé fogékonyak erre a Koszovóból származó diákok. A felmérés egyik érdekessége, hogy a vajdasági középiskolások legin­kább a magyar nyelvet szeretnék elsa­játítani. míg a népszerűségi lista utolsó helyén a ruszin nyelv áll. A növendé­kek többsége azzal indokolja a más nyelv iránti érdeklődését, hogy olyan közegben él, ahol más nemzetiségűek is laknak, s nyelvük elsajátításával könnyebben megértenék egymást. A diákbarátságok többnyire nem nemzetiségi alapon köttetnek: a közé­piskolások háromötödének más nem­zetiségű barátja is van, s háromnegye­dük vallja azt, hogy egyáltalán nem fontos számára, hogy milyen nemze­tiségűek a cimborái. A Scan intézet felmérésnek vannak árnyoldalai is. A magyar diákok kétö­töde, s a horvátok negyede mondta azt, hogy akadtak gondjaik nemzeti hova­tartozásuk miatt. Egyesek verést is kaptak ezért, sértegették őket, mások pedig azt sérelmezték, hogy kinevet­ték őket vagy csúnyán néztek rájuk. A tanulók kétharmada szerint tanáraik egyáltalán nem ejtenek szót az iskolá­ban a nemzeti és vallási tolerancia szükségességéről. A középiskolásokban érezhetően élnek a sztereotípiák más népekről. Míg a szerb növendékek okosnak, bátornak és vidámnak tartják saját nemzettársaikat, a magyarok leg­többször az „agresszív”, „büszke” és „lusta” jelzőt használták a szerb di­ákokra. A többi tanuló is leginkább agresszívnak, egyben bátornak és vi­dámnak tartja a szerb diákokat. A délvidéki magyar tanulók jónak, szorgalmasnak és okosnak tartják magukat, s a többiek is jónak, ked­vesnek, vidámnak, szorgalmasnak és rendszeretőnek tartják a magyarokat. A szlovákok jók, szorgalmasak és okosak, a románok és a ruszinok jók, míg a montenegrói középiskolások legfőbb jellemvonása a lustaság, s csak ezután jellemző rájuk a bátor­ság és a jóság. (HTMH) A Délkelet-Európai Média Szervezet (SEEMO) mély aggodalmának adott hangot Bécsben, az állami kézben lévő újvidéki televízió kisebbségi műsorai­nak sugárzásában bekövetkezett válto­zások miatt. A bécsi székhelyű, és az In­ternational Press Institute-hoz (IPI) tár­sult SEEMO, amely a térség vezető új­ságíróit, szerkesztőit és a média admi­nisztratív vezetőit tömöríti, úgy tudja, hogy az újvidéki televízió június 23-ától új műsorrendet vezetett be, amelynek keretében a kisebbségek nyelvén sugár­zott programokat a második csatornára tette át. Ennek azonban gyenge a sugár­zása, s a Vajdaság bizonyos részein élő nemzetiségi lakosság így nem jut hozzá az anyanyelvén sugárzott műsorokhoz. Példaként a SEEMO közleménye több magyarok lakta települést hozott fel, ahol nem foghatók a magyar nyelvű mű­sorok, s hangsúlyozta, hogy a második csatorna sugárzási minőségét műszaki­lag magasabb szintre kell emelni, hogy a műsorok elérjék a Vajdaságban élő ki­sebbségeket. A szervezet arról is értesült, hogy a szerb nyelvű programot napi 24 órásra bővítették, míg a kisebbségek nyelvén sugárzott adások idejét csök­kentették, s úgy ítéli meg, hogy a mos­tani műsorszerkezet nem felel meg a Vajdaságban élő kisebbségek szükség­leteinek, különösen, mivel a műsorok minősége romlott. A SEEMO tudomá­sára jutott az is, hogy a magyar nyelvű műsorokat mindössze 24 munkatárs ké­szíti, mivel az elmúlt két évben tizene­gyen távoztak különböző okokból a szerkesztőségből. A közlemény leszö­gezi: elfogadható, hogy a közalkalma­zotti szférában és az állami kézben lévő médiában létfontosságú a racionalizálás, de abszurd, hogy ezt a kisebbségi mű­sorok szerkesztőségeiben hajtják végre, noha köztudott, hogy ezek amúgy is hi­ányt szenvednek munkatársakban. „Len­nie kell elegendő képzett újságírónak ah­hoz, hogy minőségi kisebbségi műsoro­kat hozzanak létre és kielégítsék a kö­zönség egyes csoportjainak igényeit” - mutat rá a SEEMO Bécsben kiadott közleménye. (HTMH) EU-jelentés az autonómiáról Rövid a takaró Területi és regionális autonómiát támo­gatójelentés készül az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében. A 9824-es számmal a politikai bizottság számára készülő dokumentumtervezetet a szo­cialista Andreas Gross svájci képvi­selő, a közgyűlés alelnöke állította össze. Gross tervezetének első része az autonómiák kialakításával kapcsolatos elveket foglalja össze. Az autonóm ré­giókkal kapcsolatos tapasztalatokat po­zitívnak tekinti és kifejti, hogy a több­ség és a kisebbség közötti konfliktus megoldásának egyik legfontosabb esz­köze lehet. A dokumentum felkéri az Európa Tanácsi tagállamoknak kormá­nyait, hogy az autonóm jogállás kiala­kítása során tartsanak tiszteletben né­hány alapelvet. Ezek közt szerepelnek a következők:- az autonómiának egyezmény alapján kell létrejönnie a központi ha­talom és a kisebbség között; A majd hét évtizeddel ezelőtt lebon­tott aradi Szabadság emlékmű hely­reállítására létrehozott alapítvány mutatkozott be hivatalosan Aradon. Az alapítványt az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy meg­nyerje az emlékmű ügyéhez a romá-Julianus-díjjal tüntették ki Csíksze­redán Orbán Viktort és dr. Havadtőy Sándort, a polgári kormány volt mi­niszterelnökét és egy református lel­kipásztort, a Yale Egyetem nyugal­mazott homiletika professzorát. A magas erkölcsi elismerésben azok részesülnek, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyarságért, a moldvai csángókért és a szórványban élő ma­gyarokért. Előbbi a polgári kormány miniszterelnökeként igyekezett újra egységes nemzetté összefogni a szét­szakított magyarságot, utóbbi a messzi Amerikában a szószékről hir­­dette/hirdeti híveinek, édes anya­nyelvűnkön, Isten vigasztaló szavait és terjesztette az éter hullámain a mindenhonnani magyaroknak a tiszta hitet s a bizakodást: fogjunk össze bátran, mert egy családba tar­tozunk, mindnyájan a magyar nem­zet része vagyunk, bárhol éljünk is. Dr. Havadtőy Sándor 1960-tól a Fairfield-i Református Egyház lelké­sze, negyedszázadon át homiletikát tanított az Yale Egyetem teológiai fa­kultásán. 1967-től 1992-ig heti rend­szerességgel tartott félórás protes­táns programot a Szabad Európa Rá­dióban. Huszonöt év rádiós prédiká­cióiból az elmúlt esztendőben gyö­nyörű könyv született (Vigasztaljá­tok népemet). Milyen makacs dolgok is a té­nyek! A díj átadásakor mondott lau­- mind a központi kormányzatnak, mind az autonóm hatóságnak el kell is­mernie, hogy az autonómia jogállása egy dinamikus folyamat része, és min­dig újratárgyalható;- az autonóm jogállást ajánlott az alkotmányos rendelkezések szintjén megfogalmazni, s nem egyszerű törvé­nyi szabályozásokra bízni. A Gross-jelentés szerint a kisebb­ség és a többség közötti viták, konflik­tusok megelőzése érdekében az auto­nóm hatóságok és a központi kormány­zat közötti hatalommegosztást az em­lített egyezményben explicit módon kell megfogalmazni. Továbbá létre kell hozni egy külön mechanizmust is, amely rendezi a központi kormányzat és az autonóm hatóság között felme­rülő esetleges vitás kérdéseket. Mi több, ha a feszültségek fennmaradnak, akkor a nemzetközi közösség tárgya­lásokat támogató részvételét is kérni lé­niái, a határon túli és az anyaországi magyarság anyagi támogatását. Az aradi városi tanács döntést hozott ar­ról, hogy a szoborcsoportot az ere­deti alapzaton Arad belvárosában, a Tűzoltó téren állítják fel ismét. Szakér­tői számítások szerint a restauráláshoz és a helyreállításához mintegy 300 ezer dációjában a helybeli szónok erős kritikai éllel szólt az erdélyi magyar­ság érdekvédelmi szervezetének je­lenlegi vezetőiről, mint olyan társas­ágról, amely nem az erdélyi magyar­ság jövőjén fáradozik, hanem akik egyéni érdekeiket maximálisan érvé­nyesítve politizálnak. Felháborító, miközben komoly fegyverténynek te­kintik, hogy Bukarestben az egyik al­ispán magyar, amiből a magyarság­nak semminő haszna nincs, addig Háromszéken a főispán egy sovén román, Udvarhely megyében is so­vén románok pöffeszkednek a főál­lásokban. Ezért ma az egyházaknak kell végezniük azt a nemzetmentő munkát, amit az arra választott poli­tikusoknak kellene megtenniük.- Mi tűnt fel a messziről érkezett vendégnek a Székelyföldiek életéről? - kérdezem Havadtőy Sándortól.-Az elkeseredettségük: a romániai gazdaság összeomlott. És hiányoznak a hozzáértő emberek, akik a gazdasá­got talpra állíthatnák: Ceausescu anno a zsidókat jó pénzért eladta, a némete­ket megvásárolta az N.Sz.K., kétszá­zötvenezer magyart elűztek. Pedig egy ország gazdagsága nem annyira föld­jében, olajtartalékaiban van, hanem la­kói minőségében rejlik. Nos, épp a minőségi embereket űzték el, szorítják ki ma is Erdélyből... Az otthoni táj szépségétől elbű­völve és a helybeliek szeretetétől hét. Az autonóm hatóságokat - azok­nak mind a törvényhozó, mind a vég­rehajtó szervét - választások útján kell létrehozni. A jelentés utolsó pontja fel­kéri a Miniszterek Tanácsát, hogy a Regionális Önkormányzatok Európai Chartája alapján készítsen elő egy eu­rópaijogi normát, amely elismeri és tá­mogatja a,regionális autonómiák kö­zös elveit”. Gross a dokumentumhoz magyarázó jelentést is csatolt, amely­ben az autonómia, a külső és belső ön­­rendelkezés, a regionalizmus, a föde­ralizmus fogalmait pontosítja, s néhány esettanulmányban (Dél-Tirol, Aland­­szigetek, Feröer-szigetek) megvizs­gálja az autonómia létrehozásának kri­tikusabb momentumait is. A Gross-je­lentés első - valószínűleg éles - vitá­jára az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének politikai bizottságába ke­rül sor. (HTMH) eurónak megfelelő összegre van szük­ség, amit a városi tanács nem tud biz­tosítani. Az aradi Szabadság emlékmű helyreállítása összmagyar ügy - fogal­mazott Tokay György parlamenti kép­viselő, az alapítvány létrehozásának egyik kezdeményezője. (Népújság, Marosvásárhely) övezve Havadtőy Sándor Sepsiszent­­györgyön istentiszteletet tartott a zsúfolásig megtelt vártemplomban és Csíkszeredán az új református temp­lomban. Onnan Kovásznára, szülővá­rosába invitálták, ahol az édesapja ál­tal épített második templomban szol­gált, és egy apja nevét felvevő cser­készcsapatot szentelt fel.- Meglepő jó érzés - számolt be élményeiről -, hogy Erdélyben a templomok nem veszítették el von­zerejüket, híveiket. Csíkszeredán, az ünnepség fő színhelyén, a Szent Ágoston templomban, az ökumené jegyében, egyaránt jelen volt Jakubi­­nyi György érsek, helytartó, Tőkés László királyhágómelléki püspök és Orbán Viktor volt miniszterelnök.- Vannak-e egyéb kitüntetései is? - kérdezem.- Annak idején, amikor a Szabad Európa Rádióban prédikáltam, hall­gatóim közé tartozott Mindszenti kardinális is, aki az amerikai követ­ségen, ahova menekült, mindig meg­hallgatta prédikációimat. Én erről ak­kor természetesen nem tudtam. De amikor kiszabadult és eljött Ameri­kába és meglátogatta Fairfieldet, nagy fogadást rendeztek tiszteletére, ahova engem is meghívtak. Sok előkelőség, katolikus pap volt a te­remben. Én egészen hátul álltam. De jött a házigazda: „Gyere, bemutatlak a bíborosnak!” És amikor Mindszenti Az Illyés Közalapítvány vajdasági al­­kuratóriuma idén öszesen 79 millió fo­rint támogatás szétosztására jogosult. A Szabadkán megtartott ülésen a szak­testületekben dolgozók, illetve az al­­kuratórium tagjai elbírálták a beérke­zett 517 pályázatot. Az igénylés több mint ötszörösével meghaladta a rendel­kezésre álló keretösszeget. Hadnagy Miklós, az Illyés Közalapítvány iroda­vezetője, a vajdasági alkuratóriummal ismertette, hogy az alapítvány a ma­gyar kormányhoz fordult többletpén­zért, ugyanis a költségvetésben az erre a célra előirányzott 1,2 milliárd forint Százhúsz évvel ezelőtt több bukovi­nai faluból indultak útnak székely családok, hogy Magyarország legdé­libb csücskébe, az Al-Duna mentén telepedjenek le. Itt három faluban, Székelykevén, Hertelendyfalván és Sándoregyházán találtak otthonra. A két emberöltő távlatából az egykori kivándorlók ősei az évfordulót a mai Kárpát-medence három országán át­haladó kerékpártúrával szeretnék em­lékezetessé tenni, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Heltai Alapítvány vendégeiként Rancz Ká­roly, a Pancsovai Petőfi Kulturális Egyesület elnöke, illetve Dani Ernő meghallotta a nevem, megfogta a ka­rom és azt mondta: - No, ülj ide mel­lém! - Ez volt az első kitüntetésem.- A második Gyergyóhoz fűző­dik. Amikor szüleim nyugdíjba vo­nultak, nem engedték őket letele­pedni Háromszéken. El kellett men­niük Gyergyószentmiklósra, ahol idegenek voltak ugyan, de ott is él­nek reformátusok és édesapám néha­­néha szolgált is. Akkoriban kenyé­rért, húsért, tejért, szinte mindenért sorba kellett állni. De amikor meg­látták anyámat a jó gyergyói katoli­kusok, a sor legelejére vitték azért, mert ő az én édesanyám volt. Ez volt a második kitüntetésem. A harmadik pedig a Szent László lovagrendbe való felvételem volt. Az események sűrűjében megis­merkedtem egy nagyszerű emberrel. Gergely István esperes Csobotfalván árvaotthont szervezett, és kapcsolat­ban áll a moldovai csángókkal is. Az amerikai erdélyi bizottság harminc csángó fiúnak ad ösztöndíjat, azok­nak, akik magyar gimnáziumban ta­nulnak. Gyönyörű munkát végez, és mi mindent megteszünk azért, hogy munkáját sikeresen végezze. Ott voltam a csíksomlyói búcsún, ami az ökumené jegyében immár nemzeti üggyé lépett elő. Az az áhí­tat, ami ott uralkodott, minden ke­resztyént Isten iránti mély tiszteletre nevel. (a. k.) még a tavalyi pályázatok finanszírozá­sára sem elegendő. Tavalyról még kö­rülbelül 45.000 kifizetetlen pályázat maradt. Ugyancsak többletpénzt igé­nyelnek az egyházi beruházásokra, va­lamint a Televízió Határok nélkül nevű alapítványi akciójának keretében a ha­táron túli stúdiók fenntartására. „A Délvidéken a legtöbb pályázat a mű­velődési rendezvények támogatására érkezett” - mondta Józsa László, a vaj­dasági alkuratórium elnöke. A legtöbb pénzt a tömegtájékoztatási eszközök kapták, valamint a közművelődési in­tézmények. (HTMH) és Dani Zoltán, a TINET ifjúsági klub vezetői tartottak. A vajdasági vendégek magukat al-dunai, bukovi­nai székely magyarként határozták meg, akik ma is hűséggel őrzik elő­deik hagyományait és hitét. Székely­kevén működik a Vajdaság talán egyet­len színmagyar oktatási intézménye, ahol nyolcadik osztályig folyik magyar nyelvű oktatás. Az 140 kilométernyi biciklitúra törzsgárdáját a 10-15 főnyi vajdasági székely fiatal jelentené, akik busszal utaznak Mádéfalvára, a kerék­pártúra indulási helyére. (Szabadság, Kolozsvár) MagyarsáG Hungarians of the West Hongrois d'Occident <_________J Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel/Fax: 326-7531, E-mail: nyugatimagyarsag@timp.hu Új e-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik- NJcekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/ Alapítvány az aradi Szabadság emlékmű helyreállítására Akik hittel és áldozatkészséggel cselekedtek Bukovinai székelyek kerékpártúrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom