Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. február ( nn nyugati MagyarsaOi Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1112 Budapest, Bodajk u. 20/A. Tel ./Fax: 319-4882 Terjeszti: HÍRKER RT., NH RT., GONDOS BT. és regionális részvénytársaságok, valamint alternatív terjesztők. Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 850 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order) Magyarországi nyomás: Pénzes Károly nyomdája. Solymár A terjesztés ellenőrzését a Sajtómenedzser Bt. végzi. Tel.: 215-6440/172 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cik" ért a mindenkori cikkírók felelősek.^ \ Ez a hirdetési felület: 3000 Ft V (magánszemélyek számára) y Hazai jelentés A magyar nép nyomorítása fokozott erővel folyik az új esztendő kezdetén az uralmon lévő nemzetellenes hatalom által. A gyógyszerek, a telefon és postai szolgáltatások árai 20-25 százalékkal emelkedtek január elsejével, s bár a benzin ára újabb 12 százalékkal ment fel, a háttérben bujkáló Pető Iván és ultrakozmopolita barátai most nem szerveznek puccsista taxisblokádot, mint annak idején az Antall-kormány első hónapjaiban. Szélsőséges liberálisaink célja akkor ugyanaz volt, mint mostanában: megbuktatni és lehetetlenné tenni bárkit, aki a magyar nép hiteles vezetője lehetne, aki a magyar nemzet érdekeit szolgálná. Chartás kozmopolitáink nem tudták elviselni annak idején, hogy Antall József tizenöt millió magyarban gondolkozott, hogy egy olyan személy állt az ország élén, aki megvesztegethetetlen, művelt és megjelenésében is hiteles államférfi volt. Mivel családi háttere miatt nem lehetett sem lefasisztázni, sem pedig leantiszemitázni, kitaláltak egy újabb jelzőt a lejáratására: gőgösnek nevezték. Antall József nem volt tökéletes. Hibás volt abban, hogy túlságosan is úri viselkedésű volt a nemrég még csasztuskázó, kommunistákból átvedlett politikusok között. Hibás volt, hogy hitt politikai ellenfelei ígéreteiben, hogy hinni akart népének politikai bölcsességében. Betegsége elhatalmasodásával politikai ítélőképességében is voltak megkérdőjelezhető jelenségek, de önzetlen jószándékához sohasem férhetett kétség. Az ország szégyene, hogy nem állt ki szívvel-lélekkel Antall mellett politikai el-Nyugati olvasóink az újság 7. oldalán találják a kivágható megrendelő szelvényt. lenfeleivel szemben, s még betegségében is hajdani diáktársainak kellett vállalniuk külföldi orvosi kezelésének költségeit. Aligha várható, hogy bűnözők és hazaárulók tapsoljanak az alig két éve elhunyt Antall József emlékének. De a személye elleni, a mai napig is folyó gyűlölködést és önfeláldozó munkásságának semmibevételét a leghatározottabban el kell utasítania minden becsületes magyarnak. Minden ország igyekszik ellenőrizni és jogerősen szabályozni a külföldről érkezők mozgását és esetleges letelepedését, az orság érdekeivel összhangban. Ez az általánosan követett szokás hazánkban szemmel láthatóan nemigen működik. Országunkat elárasztották a nemkívánatos, gyakran bűnöző elemek, akik a közbiztonság és közegészségügy terén már most is komoly veszedelmet jelentenek. Az adózás alól kibújó, az árnyékgazdaságban működő, ellenőrizhetetlen elemek, a csalók, a kábítószerkereskedők és egyéb kétes foglalkozásúak tovább rombolják az ország erkölcsi alapjait. Lassan már szégyennek, de legalábbis butaságnak minősül a becsületesség. Az országban élő idegenek számontartásának és betelepedésének engedélyezésére vonatkozó jogszabályok gyakorlatilag ismeretlenek—ha egyáltalán léteznek — a nagyközönség előtt. Pedig jó lenne jobban figyelemmel kísérni ezeket a dolgokat, mivel már sokszor megégettük magunkat ezeréves államiságunk folyamán. A betelepítéseknek, beszivárgásoknak következményeként vesztettük el eredeti hazánk nagy részét, s ha nem vigyázunk, még a megmaradt részt is elveszíthetjük. Követelnünk kell az idegen fajúak betelepítésének korlátozását és szigorú ellenőrzését, különös tekintettel azokra a szállingózó hírekre, amelyek a Budapest közelében lévő Solymár községben folyó nagy építkezésekről és 200 ezer keletről érkező külföldi személy esetleges betelepítéséről szólnak. A sajtóban megjelent hírek szerint hazánk jelenlegi kormánya teljes kártalanítást ígért azon magyar állampolgárok után, akik az elmúlt háború alatt német koncentrációs táborokban voltak. Mivel azonban egy demokrácia nem ismer el semmiféle faji, vallási vagy egyéb megkülönböztetést, felhívjuk a „legnépszerűbb” Árpi bácsink figyelmét arra, hogy éberen őrködjön ennek a dicséretes kezdeményezésnek a végrehajtásakor a játékszabályok részrehajlás nélküli betartására. Figyelembe veendő ugyanis, hogy a táborokban nem volt egyöntetű a fogvatartottak vallási, faji vagy származási összetétele, számos katolikus, protestáns és általában németellenes egyén is volt ott a zsidók mellett. A magyar keresztény táborlakóknak, ill. leszármazottaiknak éppúgy jár tehát a teljes kártalanítás, mint az egyéb vallásúaknak. Ezenkívül voltak koncentrációs táborok keleten és nálunk is, és nemcsak a háború alatt, de utána is. Miért nem jár teljes kártalanítás azoknak, akik ilyen táborokban vagy éppen kitelepítettként szenvedtek és pusztultak el...? Vagy talán egyesek szenvedése súlyosabb, mint másoké? Mi lenne, ha költői igazságszolgáltatás gyanánt a Rákosi-banda és ávós kiszolgálóinak a leszármazottaival kártalaníttatnánk az ártatlanul meggyötört magyarok százezreit? Legalább így a jól kiérdemelt koldusbotra juttatnánk a jelen politikai hatalom nem egy nagyságát! f.b. A doni halottak üzenete A kanadai TRANSATLANTIC KIADÓ (Nyugati Magyarság) magyarországi irodája vállal mindenféle szedési/nyomtatási munkát! Gyors, olcsó, komplett könyvkiadás magyar, angol, német, francia nyelven! A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1112 Budapest, Bodajk u. 20/A. Tel./Fax: 319-4882 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel/Fax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! v------------------------------------------------------------------------------------------------------J Január 13-án ökumenikus istentiszteletet tartottak Szegeden a Szent József templomban a Don-kanyarban 53 évvel ezelőtt elesett magyar honvédekért. Mint az a szentbeszédekből kiderült, nemcsak a doniakról emlékeztek meg, hanem az I. és a II. világháború, valamint az 56-os szabadságharc hősi halottairól is. Az istentisztelet nyitánya volt annak az ökumenikus hétnek, amely előző nap kezdődött. A keresztény-keresztyén egyházak hívei közösen fohászkodnak a jó Istenhez. Ezt az a felismerés tette szükségszerűvé, hogy évszázadokon át ugyanazt az Istent imádták, imádják, egy evangéliumot olvasnak, ám azt felekezeti hovatartozástól függően magyarázzák. Imádkoznak hát, mert közös lett az óhaj, hogy a krisztusi tanítás végre beteljesedjék, miszerint egy akolnak és egy pásztornak kell lennie. Az együvé tartozás tudatosításának fontosságára hívta fel a figyelmet Bálint József jezsuita atya is, amikor szentbeszédében hivatkozott a haza hősi halottaira. Különböző egyházi felekezetekhez tartozó magyarok indultak annak idején csatába, ám a nehéz pillanatokban összekovácsolta őket a sors. Külföldön járva, ugyanezt tapasztalta az emigrációban élő magyarság körében, ahol jelei sincsenek a katolikusok és a reformátusok közötti nézetkülönbségeknek, mert csak két szempontot tartanak szem előtt: valamennyien Isten gyermekei és magyarok. A jezsuita atya a továbbiakban arról beszélt, egyesek részéről már többször felmerült a kérdés, egyáltalán érdemes-e magyarnak lenni? Az ilyenek okkal-joggal tanácstalanok, hiszen látják, tapasztalják, hogy a környező országban élő magyar testvéreink a nacionalista, soviniszta erők céltáblái lettek. Manapság gyakran lehet hallani olyan megállapítást, miszerint Európának ebben a régójában terjed az antiszemitizmus. Bálint atya szerint ez a mi esetünkben nem fedi a valóságot, az viszont igen, hogy létezik magyarellenesség. Mert egyesek gyűlölnek bennünket. Ez a tény nagyobb összetartozásra kell, hogy ösztönözzön, hiszen ezt üzenik hősi halottaink. (Új Magyarország) Csak a nemzeti radikalizmus mentheti meg az országot Megszégyenítő, ahogy az ország vezetői hanyatt-homlok rohantak Taszárra, hogy Bili Clintonnal találkozzanak, aki elnökválasztási kampányának nyitányaként látogatta meg hadseregének még be sem vetett, máris győztes katonáit —mondta Csurka István, a MIÉP országos nagygyűlés-sorozatának Pécsett tartott, január 13-i megnyitóján a Liszt Ferenc hangversenyteremben, melyet zsúfolásig megtöltöttek az érdeklődők. Az ellenzék tehetetlenségét, gyengeségét megmutatja, hogy nem tudta kihasználni az alkalmat a hatalmon lévők politikai tekintélyének megtépázására a kérdés újratárgyalásának kikényszerítésével — mondta Csurka István, aki a továbbiakban hangsúlyozta: — Csak a nemzeti radikalizmus mentheti meg az országot, s ehhez — a polgári engedetlenséget is beleértve — minden eszköz megengedett, amely nem önveszélyes. Úgy vélte, hogy a hatalom minden törekvése, még a honfoglalás millecentenáriumi évfordulójának tudatos elsilányítása is arra szolgál, hogy idegenek kezére játsszák át a magyar életet, s a népet a betelepülők öntudatlan, félművelt ldszolgálóivá tegyék. A MIÉP hamarosan megalkotja nemzeti programját, melynek alapján bárkivel kész együttműködni, aki a mostani hatalom leváltására szövetkezik velük, de nem hajlandó az ország végveszélyében arról egyezkedni, miként osztozzanak a választási listák biztos mandátumokat jelentő helyein. Ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP országos elnökségének tagja sátáninak nevezete a mostani kormányt, amely kizsigereli az országot, olyanoknak ad hatalmat, akik sosem tartoztak a nemzethez, és azt szeretné, ha a magyar nép önként feladná önrendelkezési jogát. Tudatos nemzetirtó politikának minősítette az anyasági jogok megnyirbálását olyan időben, amikor statisztikailag bizonyított: visszafordíthatatlanná vált a népesség fogyása. (MTI) ■ ■ Osszmagyar Testület A bukaresti egyetem Hungarológiai Tanszékének megsegítésére indított könyvgyűjtő akcióval kapcsolatban a következő sorok érkeztek Brassóból: ,A brassói Fulgur Kiadó ezúton teszi közzé csatlakozási szándékát, valamint további felhívással fordul minden belföldi és külföldi folyóiratszerkesztőséghez, könyvkiadóhoz, könyvforgalmazóhoz, hogy lehetőségeikhez mérten sajtótermékeikkel, kiadványaikkal támogassák a Tanszék gyűjteményét. Egyben hagyományteremtőként bejelenti, hogy korábbi és jövőbeni kiadványaiból 5-5 példányt adományoz ésjuttat el Bukarestbe a Hungarológiai Tanszéknek. Bukarest-Brassó, 1995. december 26. A Fulgur Kiadó nevében Bencze Mihály főszerkesztő, az Összmagyar Testület elnökségi tagja, és Balog Béla.” Kétjük e felhívás megértőit és pártolóit, hogy könyvadományaikat (a biztonság kedvéért!) továbbítás végett az Összmagyar Testület vagy a Nyugati Magyarság címére juttassák el, vagy ha lehetőségük adódik rá, akkor egyenesen Erdélybe küldjék vagy vigyék erre a címre: Bencze Mihály, 2212 - Románia, Sacele 3. Str. Harmanului, Nr. 6. Judetul Brasov. Telefon: 00-40-68- 271-032. Köszönjük. A Petőfi Irodalmi Múzeumban január 30-án zsúfolt teremben emlékeztek meg az egybegyűltek a tragikus körülmények között korán elhunyt íróról és irodalomszervezőről. Fábián Zoltánról. születése hetvenedik évfordulóján. Az ünnepséget a Fábián Zoltán Társaság és Alapítvány szervezte a PIM közreműködésével, s egyben bemutatták az író emlékére kiadott Cingár Herkules című antológiát, amelyet Fodor András és Mátis Lívia szerkesztett Horváth Tibor tervezésében. Az antológia szerzői: Bata Imre, Bartis Ferenc, Csák Gyula, Cseh Károly, Czine Mihály, Fábián Mária Magdolna, Fehér Klára, Fekete Gyula, Fodor András, Földeák Iván, Funk Miklós, Gerő János, Hegyi Imre, Katona Béla, Kocsis István, Maróti István, Molnár Zoltán, Nagy Gáspár, Ratkó József, Sellei Zoltán, Szakonyi Károly, Szeberényi Lehel, Szentiványi Kálmán, Szokolay Zoltán, Tomis Károly és Vasy Géza, valamint maga Fábián Zoltán is, aki fölmérhetetlenül sokat segítette az elcsatolt területek magyar íróit és az Összmagyar Testület tagjaként rengeteg könyvet juttatott el a magyar szóra éhes vidékeknek. Az antológia a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerezhető be. Sellei Zoltán előadóművész összeállította verses műsorát a honfoglalás ezerszázadik és az 56-os Magyar Forradalom és Szabadságharc negyvenedik évfordulója tiszteletére — Arany János, Garay János, Csáti Demeter, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Petőfi Sándor, Veres Péter, Vihar Béla, Utassy József és Dsida Jenő (Psalmus Hungaricus!) műveiből. Műsora emlékeztet értékeinkre, de hibáinkra is. Az értelmes hazaszeretet és a hűség szép gondolataival zárul. Bárhová elviszi fájdalmasan biztató műsorát, ahová hívják! Érdeklődni, igényeket bejelenteni az Összmagyar Testület telfonszámán lehet: 1-189-950. vagy levélben az előadóművész címén: 2120 Dunakeszi, Cserkész u. 8. Geröly Tibor, a Művészetbarátok Egyesületének elnöke nyitotta meg Szántó Sándor erdélyi képzőművész kiállítását február 5-én a Budapest, VII., István u. 42. szám alatti galériában. Az Összmagyar Testület mint jogi személy, valamint külön-külön 19 tagja csatlakozott a Magyar Nemzeti Színházért Alapítványhoz■ Támogassa a Nyugati Magyarságot! Újítsa meg előfizetését, illetve fizessen elő rá! Ajánlja az újságot rokonainak, barátainak! Hirdessen a Nyugati Magyarság hasábjain! K A
