Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. április FEKETE GYULA: Nemzeti káté — Vázlat — 1. / Az ország földje, természeti kincse a magyar nép tulajdona. Külföldi személyeknek, érdekeltségeknek semmilyen formában nem idegeníthető el. 2. / A forradalom óta növekvő iramban pusztul, öregszik a magyarság. Évtizedek múlnak, s a történelmi méretű pusztulás fékezésére, meggátlására érdemben semmi nem történik. Legsürgősebb, követelő tennivalók: a. / Kormányzati szintű, megfelelő jogosítványokkal ellátott bizottságot kell létrehozni a téma szakértőiből. Tekintse át, tanulmányozza a helyzetet a bizottság, sürgősen dolgozza ki javaslatait a törvényhozásnak, a kormányszerveknek s az ügyben érintett egyéb intézményeknek, szervezeteknek. De addig is: b. /Meg kell szüntetni a létminimum adóztatását, bevezetni a családi jövedelmi adót. c. l El kell ismemi főhivatásnak az anyaságot. Három vagy több gyermeket megfelelő családi körülmények között nevelő anyának szerződéses alapon — folyamatos ellenőrzéssel — lehetővé kell tenni, hogy költségtérítéssel, javadalmazással, munkaviszonyt megillető jogokkal gyermekeit a családban nevelhesse. d. / Anyasági nyugdíj, illetve nyugdíjpótlék azoknak, akik három vagy több gyermeket becsülettel fölneveltek, s gyermekeik belföldön élnek, dolgoznak. e. / Állami gondozás helyett előnyben kell részesíteni a sokkalta olcsóbb és sokkalta hatékonyabb családi gondozást, pedagógusok, illetve a családi nevelésben tapasztalt szülőpárok hivatásszerű foglalkoztatásával. f. / Gyökeresen át kell alakítani a nyugdíjrendszert. Az öregkori nyugellátás alapja ugyanis csak részben a munkás évek során lerótt nyugdíjjárulék, mert ugyanígy alapja az utódlás is, a gondok és terhek vállalása a jövendő eltartók világra hozatalában, fölnevelésében. Erre a kettős alapozásra építve kell a nyugdíjrendszert korszerűsíteni. g. / Család- és Gyermekvédelmi Alapot kell létesíteni. A költségvetési támogatáson túl: örökös nélkül elhaltak vagyona nem egyenesági örökség illetéke, adományokból, hagyatkozásokból összeállt vagyon, stb. működtetését meg kell szervezni az Alap kereteiben, családvédelmi, gyermekvédelmi céllal. 3. / Veszedelmesen túlzó arányban átadtuk a sajtót — a nemzet lelkiismeretét — az idegen tőkének, idegen szándékoknak. Meg kell szabni 20- 25 százalékban a sajtóbeli külföldi tőke felső határát. Rádióadó, tévéadó létesítésében, fenntartásában a külföldi tőke vagy adomány részesedését állami engedélyhez kell kötni, s a nyilvánosság előtt kötelezően szerepeltetni. 4.1 A leghatározottabban elítéljük azt a politikát, mely a ,3efogadó ország vagyunk!” jelszóval s hamis hivatkozással emberi jogokra, kész kiszolgáltatni az országot egy fenyegető új népvándorlás s a vele sodródó salak - szerencsevadászok, csempészek, bűnözők, kalandorok - szenynyes áradatának. Korlátozni és szigorúan ellenőrizni kell a hosszabb itt-tartózkodást s a betelepülést. 5.1 A kisebbségek védelmére adjon segítséget a pozitív diszkrimináció anyanyelvűk, kultúrájuk, hagyományaik, identitásuk megőrzésére, de a politikában a kisebbség pozitív diszkriminációja egyben a többség negatív diszkriminációját jelenti. Szembe kell fordulni azokkal a pártokkal, politikai törekvésekkel, melyek úgy akarnak politikai tőkét kovácsolni, hogy tízszeres diszkriminációs javaslatokkal szítják az ellentéteket, s ezzel súlyosan sértik a kisebbségek és a többségi magyarság érdekeit, jogait, érzelmeit egyaránt. 6. / Új, korszerű, az emberi jogokat s a nemzeti érdekeket a jogalkotás legmagasabb színvonalán egyeztető alkotmányra van szükség. Erősítse meg népszavazás a parlament döntését az új alkotmányról, s ünnepeljük ezzel az új alkotmánnyal a honfoglalás 1100. évfordulóját. 7. / Addig is, míg új alkotmány rendezi az alkotmányjogi problémák kezelését, felül kell vizsgálni az Alkotmánybíróság egész működését, s hatáskörét úgy módosítani, hogy a parlament, a törvényhozás közjogi elsőbbségét ne étje sérelem. Jogot kell biztosítani pl. a parlamentnek arra, hogy minősített többséggel—akár az alkotmányt módosítva — az Alkotmánybíróság megsemmisítő végzését hatálytalaníthassa. 8. / Az abortusz kérdéskörében még a felelősen gondolkodó, keresztény szellemű, nemzeti érzésű embereknek is nehéz egy nevezőre jutni, ha a végletek követelik a választ: vagy teljes tilalom vagy teljes liberalizáció. Ez a kérdésfeltevés nem számol a beállítódással, azokkal a környezeti hatásokkal, melyek az újszülöttet nagyon is meghatározott minőségben nevelik felnőtt emberré. Hosszú, hosszú évek kellenek a gyógyuláshoz az Nyílt levél az Európai Műsorszóró Egyesülés („EBU”) elnökének (European Broadcasting Union, Ancienne Route 17 A, case postale 67, CH-1218, Grand Saconnes, GENEVE); az Észak-Amerikai Nemzeti Műsorszóró Egyesülés („NANBA”) elnökének (North American National Broadcasting Assotiation, 15 Bronson Avenue, OTTAVA, Ontario KIG 315); a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, Horn Gyula úrnak; a Magyar Országgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének, dr. Vitányi Iván úrnak; a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának, A- lexa Károly úrnak. Magyarországon dúl a médiaháború. Úgy tűnhet, hogy a front egyik oldalán a magánosítás, a másikon az etatizmus hívei feszülnek egymásnak immár évek óta. Ez azonban csupán látszat. A mélyben a média totális kisajátításáért folyik a harc, a nyomtatott és az elektronikus sajtó egy szűk érdekcsoport kezébe került. A közszolgálatinak mondott Magyar Rádió és Magyar Televízió, nemzeti jellegét végképp megtagadva, mára kizárólag az ún. liberális erők politikacsinálásának legfőbb eszközévé vált. Magyarországon nincs sajtószabadság, helyébe a sajtódiktárorok uralma lépett. Mindezek előrebocsátásával kérünk szót, és emeljük fel a szavunkat a jogálllamiság hiányzó pillérének megteremtése érdekében. erkölcsi züllesztésből, míg olyan nemzedékek nevelkednek, melyek a megindult élet kioltását a maga szörnyűségében fogják fel. Noha a magyarság léte, fennmaradása, jövője függ ettől, ez idáig még nem tett határozott lépést ebben az irányban sem az iskola, sem a kommunikáció, sem a törvényhozás. A liberális züllesztés viszont erőteljesen képviseli a visszalépést, az abortusztörvénynyel együtt. Még néhány kidolgozásra javasolható téma: Adósságkezelés. Évről évre nő a kiszolgáltatottságunk. Tűrhetetlen a nemzet anyagi és szellemi vagyonának bűnösen hanyag, gondatlan, olykor rosszhiszemű herdálása — „az ország kiárusítása”; esetenként a felelősségrevonás is indokolt. Erős, korszerű honvédelemre van szükség. Felelősségünk a határon túli magyarságért. A lumpok és munkakerülők kedvezményezése és tenyésztése helyett, ahol csak lehetséges, a „segíts magadon, a társadalom is megsegít” alapelvét kell érvényre juttatni a szociálpolitikában. A munkanélküliség jelenlegi kezelése nálunk jóval gazdagabb országokat is a tönk szélére vinne. Csak kor és szakma szerinti változatokban szervezett közmunkákkal párosítva viselhető el a Előzmények 1. Az Amerikai Politikai Intézet 1994. IV. 18-i keltezéssel jelentést készített a magyarországi médiahelyzetről, amely a fentieket nagymértékben alátámasztja (a jelentés összeállítója dr. Z. Michael SZÁZ, az Intézet ügyvezető alelnöke). 2. A jelentés elkészítése óta 1994 májusában lezajlott a parlamenti választás. Eredménye: létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP) — Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kormánykoalíciója, ami a parlamentben 72%-os többséget jelent. 3. A Magyar Köztársaság Alkotmányának XXI. fejezete rendelkezik az alapvető jogokról és kötelességekről. A 61. §-ban foglaltak szerint a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló —jelenleg még nem létező—törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges (erre a legutóbbi választások előtti kormánynak nem volt meg a szükséges parlamenti többsége). 4. A jelenlegi pártok a választások előtti és utáni ígéreteiket megszegve - a 72%-os parlamenti többségük ellenére - mind a mai napig nem gondoskodtak az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő médiatörvény megalkotásáról. Ezzel töretlen folytatói annak az alkotmányos mulasztásnak, amelyet az Alkotmánybíróság több ízben észrevételezett, és aminek eredményeként a közszolgálati Magyar Rádió és Magyar Televízió felügyeletét változatlanul a magyar kormány látja el (ez utóbbit a kormány az 1974-ben hozott és alkotmányellenessége ismeretében is hatályában megerősített minisztertanácsi határozat alapján teheti). Következmények 1. A törvényalkotásban elkövetett mulasztás (a médiatörvény hiánya) az egyik meghatározó oka az 1991-ben kezdődött és mindmáig tartó médiaháborúnak (egyesek úgy vélik, hogy a nemzeti-konzervatív körök teljes kiszorításával a háború véget ért, helyébe a média teremtő csendje lépett). 2. A szabályozatlan média-helyzetet igyekszik kihasználni a hatalmon lévő és az abból kiszorult parlamenti, illetőleg a parlamenten kívüli erők mindegyike. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az érdekütközés nem pusztán az ellenzéki és koalíciós erők között jelentkezik, hanem sokkal látványosabban maguk között a hatalmat gyakorló koalíciós pártok között. Az SZDSZ-szimpatizánsok ugyanis mind a Magyar Rádióban, mind a Televízióban kisajátították a kulcspozíciókat. Ennek eredményeként az említett közintézmények hangvételét és irányultságát a hírműsoroktól a kulturális műsorokig terjedően a médiahatalom birtokosainak szemlélete határozza meg: ez a szemlélet a magyar nemzeti kultúrát részben lejáratja, részben kirekeszti. Mindez egyfelől folyamatosan sérti az objektív és sokoldalú tájékoztatás követelményét, másfelől súlyos személyi konzekvenciákkal párosul. Az említett közintézményekből lényegében kiszorultak a mi helyzetünkben — a gazdasági fejlődés visszafogása, megfojtása nélkül — a munkanélküliek segélyezése. A nemzeti önvédelemnek még a gondolata is hiányzik a tájékoztatásból, a kultúrából. Határozottan föl kell lépni a nemzettudat szívós irtogatása, a kulturális, szellemi népirtás ellen. A kultúra sehol a világon nem csak piaci áru; a minőség védelme és kedvezményezése elsőrendű közérdek. Sürgősen törvényi kell hozni a hazaárulás, a nemzeti érdeket súlyosan sértő tevékenység ellen, a nemzetgyalázás ellen. A termelő ágazatok közül a mezőgazdaságot nyomorgatta legtöbbet, szorította kiszolgáltatott helyzetbe leginkább a pártállam évtizedekig. De még él a paraszti munkamorál és csodákra képes — ha hagyják. A vidék nem periféria. Súlya, jelentősége az ország életében egyre nő; lassacskán megszerzi magának a város eddigi civilizatorikus előnyeit, miközben megtartja azokat az előnyöket is, melyeket gyarmatosított állapotában is mindvégig megőrzött. A nemzeti szellemű oktatás-nevelés — a jövő legszilárdabb alapozása. Megjegyzés Szárszó után, 1993 őszén készült ez a vázlat, azzal a céllal, hogy nyersanyagot adjon ahhoz a közös munkához, amely a mindenfelől érkező gondolatok, javaslatok rendezésével, összegezésével megteremti majd közös nevezőnket, a nemzeti kátét. Magam is nyersanyagnak tekintem, sokat javítottam már és tovább javítgatok rajta. Váijuk a hozzászólásokat, kiegészítéseket. másként gondolkodás minden változatának képviselői. Állásukat ugyan többnyire nem vesztették el, de megfosztották őket a megszólalás lehetőségétől. Egyidejűleg véget nem érő bírósági perekkel és minden lehetséges módon zaklatják az említett intézmények reformjáért küzdő és 1994. július 8-án eltávolított alelnököket (dr. Nahlik Gábort és dr. Csúcs Lászlót). Figyelmet érdemlő momentum volt az új médiavezetők kinevezése. Mint ismeretes, a parlamenti pártok egyeztető tárgyalását meg sem várva nevezte ki a Magyar Köztársaság elnöke—a miniszterelnök javaslatára — az új vezetőket. A személyi változásoknak ez a módja, ületve stílusa előre vetítette árnyékát a későbbiekben bekövetkezett igen széleskörű személyi cseréknek, amelyekről ma már egyértelműen állítható, hogy nem a kormányváltás velejárói, hanem inkább tekinthetők egy restaurációs törekvés kísérő jelenségeinek. 3. Magyarországon most valójában nem a sajtószabadság került veszélybe - hiszen ahogy a pártállam időszakában sem létezett, ugyanúgy a pártállam összeomlását követően is csupán szólamokban szerepelt -, hanem a puszta lehetősége annak, hogy a pluralizmus elvén nyugvó igazi sajtószabadság kivívható legyen. — A konzervatív értékeket valló nyomtatott sajtót ugyanis durva pénzügyi eszközökkel és módszerekkel lényegében megfojtották, a még létező ilyen szellemiségű hetilapok végnapjaikat élik. Az elektronikus sajtó szinte kizárólagosan azoknak az ún. liberális erőknek a fóruma, amelyeknek a meghatározó személyiségei ma „liberális” mezben ugyanazok, akik évtizedekig Moszkva politikai helytartóiként az állampárrszócsövei voltak. Javaslat A Magyar Szellemi Védegylet nem szemlélheti tétlenül a médiaháború kiszélesedését, a nemzeti oldal kirekesztését a sajtó világából, ami egyenlő az alapvető alkotmányos jogok sérelmével. Felemeli tehát szavát az európai normákat követő sajtószabadságért, az objektív és sokoldalú tájékoztatás személyi, szervezetijogi és gazdasági feltételeinek megteremtéséért. A fentiek szellemében: aJ a magyarországi sajtóviszonyokat korábban is megtisztelő érdeklődéssel követő NAMBA és EBU figyelmébe ajánlja a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult helyzetet, javasolja a tényfeltárás mérlegelését, annak elvállalását, az esetleges megállapítások, illetőleg következtetések közzétételét; b J felkéri a magyar kormányt a valós helyzet feltárására, átfogó értékelésére és a társadalom nyugalmát veszélyeztető médiaháború befejezését szolgáló lépések sürgős megtételére; cJ tájékoztatja az előzőekben részletezettekről az Egyesült Államok Kongresszusának képviselőjét, Robert K. Doman urat, valamint az Amerikai Külpolitikai Intézet ügyvezető alelnökét, dr. Z. Michael Száz urat. A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlése, elnöksége és Intéző Bizottsága nevében és megbízásából: Dr. Varga Mihály a Magyar Szellemi Védegylet ügyvezető elnöke /----------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Megalakult a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem — más külföldi egyetemek „alumnusi" szervezetéhez hasonlón — létrehozta volt hallgatói, ill. a korábbi négykarú egyetem hallgatói részvételével Baráti Körét. Ennek célja az intézmény volt hallgatóinak egymással és az egyetemmel való kapcsolata ápolásának elősegítése, tapasztalatainak hasznosítása a jelen viszonyok között. Célja továbbá az egyetem öregdiákjainak és ifjúságának szakmai segítése, az egyetem oktatási és tudományos tevékenységének pártolása, hírnevének öregbítése, szakmai tekintélyének és tudományos rangjának emelése, megemlékezések, baráti találkozók szervezése és közvetlen kapcsolat teremtése a volt hallgatótársak között. A Kör tagja lehet minden olyan Magyarországon vagy külföldön élő személy, aki az egyetem hallgatója volt, de bárki más is, aki a Kör célkitűzéseivel egyetért. Az egyetem kéri és várja az érdeklődők és aktív közreműködők jelentkezését. Reméljük, hogy a kezdeményezés külföldön is széles körben megértésre és támogatásra talál. A Kör tagja a Magyarok Világszövetségének. Címünk: Kossuth Lajos Tudományegyetem Baráti Köre, 4010 Debrecen, Pf. 37. V__________________________________________________) Jelentés a magyarországi média-helyzetről
